A Jeremie-programok keretében eddig 70-75 vállalkozás kapott külső finanszírozótól tőkét, 25 milliárd forint értékben- jelentette ki Szombati András, a Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési igazgatója. Mint mondta, ha tíz évvel ezelőtt zajlott volna a beszélgetés, akkor más lett volna a helyzet, mert akkor több cég várt befektetőre, mint amennyi pénz jelen volt a piacon. Ezzel szemben mára már leginkább túlkínálat van a piacon a kockázati tőkéből - fogalmazott Szombati.

A bankok adnak a hitelt a feltételeknek megfelelő kkv-knak, csak a cégek ennek nem tudnak megfelelni - mondta Balla Gergely, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) innovációs bizottságának elnöke. Szerinte a legtöbb problémát a fedezetek jelentik, így ha ezen a gyakorlaton tudnának a pénzintézetek változtatni, akkor jobb lenne a helyzet - bár hozzátette, hogy megérti, hogy a jelen piaci helyzetben ilyen szigorú biztosítékot kérnek. Ebben a helyzetben sokat segíthetnek az állami garanciaprogramok - véli a szakember, majd hozzátette, hogy ezzel együtt sem gondolja, hogy a bankoknak nagy szerepe lehet a jövőben a start upok finanszírozásában; éppen a hatalmas kockázatot miatt.

Az Eximbanknak alapfeltétel az exportképesség - jelentette ki Szőcs Gábor ügyfél akvizíciós igazgató, aki szerint az intézet az utóbbi időben jelentősen nyitott a kkv-k irányába. Mivel azonban önmaguktól nem tudják elérni ezt a szektort, ezért kiemelt fontosságot tulajdonított a kereskedelmi banki szektornak, akikkel partnerségben el tudják a termékeiket juttatni az érintettekhez. Szerinte konkrét válasz nincs arra a kérdésre, hogy miért kevés a kisvállalkozókhoz jutó hitel, hiszen a bankok akarnak hitelezni, míg a vállalatoknak szüksége van a külső forrásra - ugyanakkor azt kiemelte, hogy a hitelkérelmek egy része nem üti meg a szintet, ezért szükségesnek nevezte a kkv-k oktatását is a témában. Szőcs állítja: jelenleg inkább a meglévő hitelek átstrukturálása zajlik - köszönhetően részben az MNB növekedési hitelprogramjának -, ha ez sikerül, akkor várhatóan nőhet a kihelyezett hitelek száma.

Aki nem jutott a mostani költségvetési időszakban GOP pályázati forráshoz, az vagy túl fiatal volt - csak két évnél idősebb cégeket támogathatnak -, vagy a tender minősége nem ütötte meg a szintet - közölte Szabados Zsuzsanna, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség osztályvezetője, aki szerint tudomásul kell venni, hogy a projekteket meg kell valósítani és fenn is kell tartani. Ennek megfelelően, ha bebukik egy fejlesztés, akkor azt hazai forrásból kell kipótolni. Szabados ugyanakkor elmondta azt is, hogy jelenleg formálódnak az új operatív programok, ahol kiemelt szerepet kapnak a kkv-k, így a források több mint 80 százaléka továbbra is hozzájuk fognak jutni.

A kereslet és kínálat oldaláról közelítette a kérdést Boldis Zoltán, az MKB Bank speciális vállalati termékek igazgatója. Mint mondta, van tőke a bankoknál, ez pedig - amíg ülnek rajta - inkább veszteségeket okoz, míg ezzel párhuzamosan csökken a kereslet is. Példaként a beruházási rátát hozta, amely évek óta mélyponton van, ráadásul közben folyamatosan szűkül a kkv-k belső piaca, így csökken az árbevétel, romlik a hatékonyság. A bank ebből a pénzügyi kockázatot látja Boldis szerint, majd hozzátette: a kkv-k igen jelentős része napról-napra él, ide kihelyezni pénzt, óriási kockázat. A helyzeten az sem segít, hogy a kiscégek jelentős része alultőkésített - véli a szakember, aki elmondta, hogy bár az állami garanciaprogramok segítenek, de megoldani nem tudják a problémát.

A bankok a válság során egy tanulási folyamaton mentek keresztül - vallotta be Boldis, aki szerint kiderült, hogy nem értenek a projekt-finanszírozáshoz, ez pedig rákényszerítette őket arra, hogy szigorítsanak a hitelfeltételeken. Ez a folyamat nem tűnt el a rendszerből és jó ideig nem is fog - mondta az MKB szakértője, aki szerint amíg nem lesz hosszútávú növekedés, addig nem is lehet megoldani a kkv-k hitelezési problémáit.