Több uniós pályázatnál is előfordult, hogy néhány nap, esetleg óra alatt elfogyott az összes meghirdetett pénz. A probléma nem egyedi, ráadásul a lapunk által megszólaltatott pályázatíró cégek, tanácsadók szerint az uniós költségvetési időszak (2007-13) utolsó évében egyre gyakrabban fordulhatnak elő hasonló esetek.
Akkor mégis hogyan lehet felkészülni a hasonló esetekre? "Nos, van egy rossz hírem: kevéssé" - nyilatkozta lapunknak a pályázati rendszerre rálátó, ám egy neve elhallgatását forrásunk. Szerinte ugyanis bár a pályázatokról már jóval a közzététel előtt is kaphatnak információkat az érdeklődők, ám ez a legtöbbször igen képlékeny és önmagában közel sem elegendő a pályázati projektek előkészítésére.
A kiírások anyagát ugyanis még a megnyitás előtt társadalmi egyeztetésre bocsátják, s így a majdani hivatalos szöveg tervezete nyilvánosan elérhetővé, kommentálhatóvá válik. Ekkor rendszerint annyi tudható, hogy mi a kiíró eredeti célja, és kinek, közelítőleg milyen feltételekkel szól a felhívás. Ugyanakkor épp a feltételrendszer vonatkozásában - egyebek mellett a piac visszajelzései alapján - a társadalmi egyeztetés ideje alatt gyakran akár alapvetően is módosulhat a konstrukció. Vagyis a pályázat megvitatásra bocsátott, előzetes verziója (különösen nagyobb, komoly előkészítést követelő projektek esetén) nem teszi lehetővé a pályázatírás korai megkezdését, a "rákészülést" - fogalmazott forrásunk. "Hogy miért nem? Mert nem mindegy, hogy 10 fővel vagy 60 fővel kell bővíteni az alkalmazottak körét, hogy elvárás-e a legalább 2 lezárt pénzügyi év, vagy indulhat "nullkilométeres" projektcég is, hogy kizárólag egy LHH-s (leghátrányosabb helyzetű) településen valósulhat-e meg a beruházás vagy mondjuk a soproni telephely is megfelel a célra." A feltételek változása pedig sokszor egy hosszú tervezést is tönkre tehet: egy telephelyfejlesztésnek, energetikai beruházásnak ugyanis számos járulékos költsége - mind pénzbeli (akár milliós tételekről is lehet szó), mind időbeli - van, így előfordulhat, hogy egy vállalkozás hiába ölt energiát egy projektbe, ha egy utolsó körös változással hirtelen kikerül a támogatandók köréből - fogalmazott egy másik forrásunk.
Ezt erősítette meg Korn Beatrix, a 10 éve pályázati tanácsadással foglalkozó Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója is, aki példaként hozta, hogy gyakori eset, hogy a kitöltőprogram a konstrukció megnyitása előtt, jellemzően pénteken délután jelenik meg, a pályázat pedig hétfő reggeltől nyújtható be - a pénzt pedig érkezési sorrendben ítélik oda. Ilyen esetekben hétvégi rohammunkával is csak egy részét sikerül előállítani a lehetséges tendereknek, ráadásul a pályázóknak vasárnap is rendelkezésre kellene állniuk, ami viszont nem mindig megoldható - mondta a szakember.
NFÜ-elnök: minden egyes döntés vállalható és indokolható
Több uniós pályázatnál is előfordult, hogy néhány nap vagy óra alatt túljegyezték a rendelkezésre álló keretet, ami az uniós költségvetési időszak (2007−2013) utolsó évében egyre gyakrabban fordulhat elő. Ahhoz, hogy a teljes uniós keretet 100 százalékban lekössük, a kiírt pályázatoknál a kereten felül fogadunk be igényeket − mondta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke egy háttérbeszélgetésen. Eddig 90 százalékban lekötöttük a pénzeket − mondta −, tavaly rekord mennyiségű, ezermilliárd forint feletti kifizetést hajtottak végre, idén két hónap alatt a tervezett 175 milliárd helyet csaknem 200 milliárd forint volt a kiutalás.A költségvetési időszak kifutásával a maradék pénzekre nagy az igény, ezt az NFÜ is látja, a piaci szereplők pedig lényegében talált pénzként kezelik az elnyert forrást, tehát mindent megpályáznak, amit lehet, ha várólistára kerülnek, ha nem. Ez is közrejátszik abban, hogy szó szerint pillanatok alatt be kell zárni egy pályázatot a nyitást követő napon belül. Ez természetesen sokaknak nem tetszik és a sajtót némiképp az NFÜ ellen hergelik. Petykó szerint előfordulnak hibák, de minden egyes döntés vállalható és indokolható. A szervezet folyamatosan egyeztet a Nemzetgazdasági Minisztériummal és felkészült arra, hogy a túljegyzések miatt sokaknak nem tetszik majd, hogy a szigorú rendszer miatt nem jutnak forráshoz.
Hasonlóan nyilatkozott Ferenczy Károly, a Brüsszel Center - Magyar Pályázati Tanácsadó Központ értékesítési igazgatója, aki szerint nem egy vállalkozásnak okoztak gondot a beadási határidők. Ugyanakkor véleménye szerint "az cselekszik bölcsen", aki a nyitásra fókuszál, tehát ha március 26-tól lehet beadni a dokumentációt, akkor azt aznap érdemes már megtenni. Bár az egy héten belüli beadás általában még belefér a szakember szerint, abban minden nyilatkozónk egyetértett, hogy az uniós költségvetési időszak utolsó évében egyre több az olyan tender, ahol nem szabad egy picit sem csúszni.
A felkészültség sem mindig elég
Objektív pontozásnál jó projekttel, jó pályázó, jó pályázata nyerni fog, ám ha a szubjektívek részszempontok kapnak túlsúlyt, akkor nem árt jóban lenni a felsőbb érdekekkel - fogalmazott forrásunk. Ugyanakkor nem csak jó kapcsolatokkal lehet pénzhez jutni - hangsúlyozta Ferenczy. Példaként a néhány nap alatt elkapkodott energetikai pályázatot említette, amelyet már 2012 januárjában bejelentettek, ám a folyamatos csúszások miatt csak ősszel jelent meg a tervezet, így amikor végül kiírták a pályázatot, akkor az érdeklődő cégeknek akár egy éve is lehetett a felkészülésre. Bár egy lebegtetett állapotra viszonylag nehéz felkészülni, ismerte el az értékesítési vezető, ugyanakkor megfelelő előkészülettel - és néhány átdolgozott éjszakával - el lehet érni, hogy az elsők között adhassuk le a pályázatunkat.
Amikor egy forrás gyorsan elfogy, úgy előfordul, hogy a tenderező tartaléklistára kerül és szerencsés esetben előbb, vagy utóbb megkapja a pénzét. Ugyanakkor ezek a csúszások néhány esetben okozhatnak problémákat is: egy építőipari cég például képzési támogatásra jelentkezik a számára holtidőszaknak számító téli hónapokban, ám a csúszások miatt csak tavasszal tudná azt elindítani, akkor viszont már vannak megbízásai, így nem tudja nélkülözni az alkalmazottakat. A csúszások másfajta problémát is okozhatnak: előfordult olyan eset is, hogy egy pályázó addig várt a pénzére, amíg megváltoztak a körülmények a cégben, így már nem felelt meg minden körülménynek és az uniós pénzről is lemondhatott. Az ilyen esetben visszakerülő milliókat általában ad-hoc jelleggel írják ki újból, és ebből lesznek később az anomáliák - mondta az egyik forrásunk. Előfordul olyan eset is - például egy mostani informatikai pályázatnál -, hogy hiába hirdettek nyertes egy hónappal a meghirdetés után, máig be lehet adni a pályázatokat. Az ilyen esetekben várhatóan utólag feltöltik majd a keretet -ám, hogy mikor, azt senki sem tudja, ez pedig ugyancsak nem segíti a tervezhetőséget.
Aki lemarad, kimarad?
Aki most lemarad egy kiírásról az elsősorban abban reménykedhet, hogy a 2014-ben induló uniós támogatási periódusban lesznek új, a projektjéhez illeszkedő pályázatok. Ez a bizakodás semmiképp sem alaptalan, ugyanis a 2014-2020-as időszak terveiben a korábbinál több forrást jut majd a - jelenleg is legnépszerűbbnek számító - vállalkozásfejlesztésre. "Az úgy nevezett ITB (integrált terület beruházás) típusú projektek új színt hoznak a vállalkozásfejlesztésbe - húzta alá Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta, az adott térség specifikus problémáinak megoldását célzó, lokális hatású programok kiemelt szerepet szánnak a helyben működő vállalkozásoknak, e programok megvalósulását pedig az uniós tervek szerint több mint 640 millió euró segíti majd a következő hétéves periódusban Magyarországon, mely összeghez további pénzek társulhatnak az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap forrásaiból.