A jelenlegi tervek szerint a tavalyinál mintegy 7 milliárd forinttal kevesebb költségvetési támogatást kap jövőre az MTA, sőt a 40 milliárd forintos szubvenció nagyobb részének felhasználásáról sem az akadémia, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) dönt majd. A törvénymódosítással "eltérített" milliárdok ügye nagy felháborodást keltett, hazai és külföldi tiltakozást váltott ki az utóbbi hetekben. Ennek ellenére valószínűtlennek tűnik, hogy a parlament költségvetési bizottságának ülésén bármilyen, az Akadémiai számára kedvező változás állna be.

Az eddig megjelent híradásokból úgy tűnt, mintha kizárólag költségvetési forrásokat használna fel az MTA és a jövő évi elvonás ezért lehetetlenné tenné a kutatóhálózat működését. Márpedig az akadémia tavalyi mérlegéből az derül ki, hogy a működtetés teljes költsége 76,6 milliárd forint volt, s ebből csupán 46,8 milliárdot tett ki a költségvetési támogatás. (Ez csökkenne 2019-ben 40 milliárdra.) Az akadémia intézményeinél azonban megközelítőleg 38 milliárdos saját bevétel is keletkezett - vagyis a költségvetés a teljes kiadásoknak csaknem felét teszi ki.

Kapcsolódó

Érdemes áttekinteni azt is, hogy mire mentek el a költségvetési forintok 2017-ben. A teljes támogatás 74,6 százalékát a közfeladatok ellátásával kapcsolatos, úgynevezett alapellátási támogatás volt, az országos kutatás- és tudóstámogatás (tiszteletdíjak, nemzetközi kapcsolatok, határon túl élő magyar tudósok támogatása) 16,5 százalékot vitt el, míg az igazgatási kiadásokra és jóléti feladatokra 8,5 százalékot fordítottak. A kutatóközpontok költségvetési támogatása 16,5 milliárd forint volt, a Könyvtár és Információs központ 800 millió forintot, az MTA titkársága 8,7 milliárd forintot kapott. Az akadémikusok és köztestületi tagok - az előbbi kategóriába 365-en, az utóbbiba 15 ezren tartoznak - tiszteletdíjára tavaly összesen 6,2 milliárd forintot fizetett ki az intézmény.

A most napirenden levő - és egyelőre úgy tűnik, megváltoztathatatlan - tervezet szerint a 2019-es költségvetési támogatás 40 milliárdjából 12 milliárd felett rendelkezne az MTA maga, 28 milliárdról pedig a Palkovics László vezette technológiai minisztérium. Ez utóbbi összegből finanszíroznák az intézményhálózat fenntartását valamint a kutatási és fejlesztési pályázatokat. Eddig mindkettő az Akadémiai saját döntési jogkörébe tartozott. A MTA tíz saját kutatóközpontot - ezek több kutatóintézetből állnak - és öt önálló kutatóintézetet működtet. Ezen felül ide tartoznak az akadémiai intézmények - például a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, jóléti intézmények, óvoda és bölcsőde, valamint az üdülési központ is.

A költségvetési elvonás egyik indoka a kutatások irányításán kívül a gazdálkodás átláthatósága volt. Ez utóbbival eddig nem volt gond, ugyanis az akadémiai büdzsé tervezésében a gazdasági tárca is részt vesz. Minden kiadási sort részletesen meg kellett eddig is indokolni.

A zárszámadási beszámoló is ugyanúgy működik, mint minden más költségvetési fejezetnél, ráadásul az államkincstár havi szinten látja minden intézmény főkönyvi kivonatát, minden átcsoportosítást, vagyis a kontroll állandónak tekinthető. Az Állami Számvevőszék is évente ellenőrzi az MTA gazdálkodását.