Meghökkentő dolgok derültek ki a babaváró hitelekről

A babaváró hitelt mint speciális, államilag támogatott hazai lakossági hitelterméket, tízmillió forintos maximummal, 2019. július 1-jén vezették be, és már az első egy évben a hitelpiac jelentős termékévé vált. Az új hiteltípus szabad felhasználású jellege és magas maximálisan igényelhető hitelösszege miatt jelentős lakossági hitelfelvételt generált, egy friss MNB-s elemzés pedig arra vállalkozott, hogy a babaváró hitelek hitelpiaci és reálgazdasági hatásait számszerűsítése.

Ennek érdekében a babaváró adósok körében az MNB online kérdőíves felmérést végzett, amely a 2019. július és 2020. május között felvett hitelek adósaira vonatkozott, és az összes, babaváróra szerződött házaspár 10 százaléka szolgáltatott információkat.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A kérdőíves felmérés alapján azt találták, hogy a babaváró adósok 63 százaléka többlet-hitelkeresletet generált a vizsgált csaknem egyéves időszakban. Az MNB három elemzője (Fellner Zita, Marosi Anna és Szabó Beáta) által készített becslés 73 százalékos addicionalitást adott. Darabszámalapon a babaváró hitelek fele jelent reálgazdasági értelemben vett addicionalitást - ezt tekinthető a program első körös reálgazdasági hatásának. Ez azokat a hiteladósokat jelöli, akik sem egyéb hitelből, sem saját forrásból nem finanszírozták volna meg a hitelfelvételi céljukat.

Csak 60 százaléka ment lakáscélra

Az adósok háromnegyede lakáscélt (is) megvalósított a babaváró kölcsön segítségével, és a jegybanki elemzők becslése szerint a teljes, 700 milliárd forintot meghaladó kibocsátás 60 százaléka lakáscélokban (vásárlás, felújítás vagy berendezés) hasznosult - derül ki a Közgazdasági Szemle friss számában publikált elemzésből.

A babaváró hitelek felvétele mögött egyértelműen a lakáscélok dominálnak - állapították meg tanulmány készítői. A harmadik leggyakoribb cél a hitelkiváltás (28 százalék) volt, további jellemző célok pedig a gépjárművásárlás (20 százalék), a (nem ingatlan) befektetés (13 százalék), illetve a fogyasztás (9 százalék). Kevésbé jellemzők ugyanakkor a likviditási problémák áthidalására, a vállalkozásokhoz kötődő, valamint a befektetési célú ingatlan vásárlására felvett babaváró hitelek.

Területi alapon az látható, hogy Budapesten kívül a lakásfelújítás a meghatározó, míg a fővárosban lakásvásárlásra fordították legnagyobb arányban a terméket, ami összhangban van a lakásárak településtípus szerinti heterogenitásával.

A hitelcélok népszerűsége 2020 elején változott: a koronavírus-járvány kitörését követően a korábbi 21 százalékról 14 százalékra csökkent a gépjárművásárlók, továbbá 9 százalékról 7 százalékra a fogyasztási célokat megjelölők aránya. Ugyanakkor a lakásfelújítást és a nem lakástípusú ingatlan (például termőföld, telek) megvásárlását finanszírozók aránya emelkedett.

A gazdagabbaknak hitelkiváltásra volt jó

A kutatók azt is vizsgálták, hogy egyes szociodemográfiai tényezők szerint mi jellemző azokra a háztartásokra, amelyek számára a hitelcél megvalósítása saját bevallásuk szerint is csak a babaváró hitelek bevezetésével vált elérhetővé, azaz noha a hitelcél már korábban is fennállt, azt sem saját forrásból, sem más típusú hitel felvételével nem tudták volna megvalósítani. A jelek szerint ez a relatíve alacsonyabb jövedelmű, alacsonyabb iskolai végzettségű, kisebb megtakarítással rendelkező hitelfelvevői szegmensben volt relatíve gyakoribb. A tehetősebb adósok körében inkább a saját forrás felhasználását vagy egy másik hitel felvételét váltották ki a tízmillió forint maximumú babaváróval.

A háztartások jövedelme alapján eltérő preferenciák figyelhetők meg a hitelcélokban. A lakásvásárlás valamennyi jövedelemkategóriában népszerű, azonban míg lakásfelújításra és fogyasztási célra az alacsonyabb jövedelmű háztartások költenek nagyobb arányban, addig ingatlan- és egyéb befektetésekre jellemzően a magasabb jövedelmű háztartások fordítják a hitelt.

A gyermektelenek körében egyértelműen domináns cél volt a lakásvásárlás, ezt 55 százalékuk jelölte meg. A nagycsaládosok (legalább három gyermeket nevelők) esetében a lakásfelújítás és -berendezés tekinthető a leggyakoribb hitelcélnak (44 százalék), feltételezhetően mert esetükben magasabb lehet a saját lakástulajdon aránya.

Sokan hitelhalmozók lettek

A kérdőíves felmérés arra is lehetőséget adott, hogy megvizsgálják, mennyire jellemző a babaváró adósok körében egyéb hitelek felvétele. Ugyanarra a célra, amelyre a babaváró kölcsönt is felvették, a házaspárok 37 százaléka vett fel másik banki hitelt vagy támogatást is. Ez a kiegészítő hitelfelvétel leggyakrabban lakáshitelt, illetve a családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódó kedvezményes hitelt vagy támogatást jelentett.

Arra is rákérdeztek, hogy az adós a babaváró hitel felvétele után más célra felvettek-e banki hitelt, ez a házaspárok 16 százalékára igaz (a legnépszerűbb termék itt is a lakáshitel volt). Összességében pedig a babavárósok 11 százaléka tekinthető "hitelhalmozónak" abban az értelemben, hogy a babaváró hitel felvételét követően ugyanazon célra, majd később más célra is felvett hitelt.

A hitelhalmozók körében felülreprezentáltak a budapestiek (24 százalék) és a kisebb mértékű megtakarítással rendelkezők, ugyanakkor jövedelmi helyzetük a felmérés alapján stabilnak tekinthető (vélhetően az adósságfék-szabályok következtében egyébként nem is valósíthatnák meg a hitelek halmozását).