Három év alatt 87 kibocsátó jutott átlagosan 32,5 milliárd forint forráshoz 118 kötvényaukción. A vállalatok összesen 2829 milliárd forintnyi forrást vontak be az Nkp-n keresztül, a kötvények több mint felét az MNB jegyezte le, a jegybank vásárlásait a piaci befektetők 1279 milliárd forinttal egészítették ki.

A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégeknél landolt az összes bevont forrás bő negyede, 788 milliárd forint - írta a napilap.

Kapcsolódó

A vállalati kötvények kamata jól követte a hozamkörnyezet emelkedését: 2019-ben még átlagosan 3 százalék alatti kamattal is forráshoz lehetett jutni, idén viszont már legalább 5 százalékos kuponnal keltek el a vállalati kötvények. A legkedvezőbben – fix 1,1 százalékos évi kamat mellett – a Mol tudott forrást bevonni, míg a legmagasabb, 6,8 százalékos éves kamatot az utolsóként piacra lépő PolSolar papírja fizeti.

A legtöbb esetben – 95 alkalommal – tízéves futamidőt választottak a vállalatok.

A 2019 közepén indult program keretét többször is emelték, az utolsó módosítás után 1550 milliárd forintra nőtt, és a jegybank honlapján lévő táblázat szerint márciusra 1512,2 milliárd forintnyi el is fogyott belőle - írta korábban a Napi.hu.

Az NKP-ban azért érte meg részt venni a cégeknek, mert a segítségével jóval olcsóbban juthattak fix kamatozású hosszú lejáratú forráshoz, mintha normál piaci körülmények között adósodtak volna el. Az MNB ugyanis az aukció során az elsődleges piacon lejegyezhette a kötvények felét, amit általában meg is tett, ezzel pedig jelentően levitte a hozamokat. A jegybank emellett a másodpiacon is beállt a vevők közé, így a hozamok biztosan alacsonyak maradtak. A Caola például BB-s hitelminősítés mellett, ami bőven bóvlinak számít, csupán 84 bázisponttal magasabb kamattal tudott 10 éves kötvény kibocsátani a múlt héten, mint a magyar állam, amelynek a hitelminősítése BBB, vagyis három fokozattal jobb, és az úgynevezett befektetésre javasolt kategóriában van. 

Voltak azonban olyan cégek is a program során, amelyeknek sikerült a magyar államnál is kedvezőbb átlaghozammal eladniuk a kötvényeiket, a Richter például az állampapírok hozamánál több mint egy százalékponttal alacsonyabb hozammal tudott több mint 70 milliárd forintnyi forrást bevonni az NKP-ban. Igaz, a Richter hitelminősítése még a magyar államénál is jobb egy fokozattal, BBB+.

Kérdés, lesz-e újabb program. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt szerdán arról beszélt, hogy önálló és önellátó gazdaságot kell létrehozni. A kamatok már sok esetben két számjegyűek, miközben nálunk bőven van a hitelnek helye, a penetráció uniós átlagban meglehetősen alacsony. Fontos, hogy együttműködjön a kormány és a jegybank, például a növekedési hitelprogram ás a növekedési kötvényprogramot érdemes lenne adandó alkalommal újranyitnia az MNB-nek, a mostaninál viszont sokkal célzottabban. Jelenleg csak a Széchenyi kártya van mint elérhető opció, ehhez több fejleszti banki forrás és kamattámogatásra van szükség - tette hozzá Nagy Márton.