Nem a legszívderítőbb módon alakul a nyugdíjpénztárak helyzete az idén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma, ha csökkenő ütemben is, de tovább erodálódott, szeptember végén már csupán 1 095 194 tagot számláltak, bő tízezerrel kevesebbet, mint a múlt év végén, a tagság ugyanis öregszik, egyre többen részesülnek szolgáltatásban, a fiatalokat pedig az intézmények nehezen tudják megszólítani, rávenni a belépésre.

Ez azonban csak az egyik probléma a sokból. Szintén gondot okozhat az intézmények számára, hogy működési szinten immár negyedik éve veszteségesek. Most kilenc hónap után 332 millió forintos mínuszban áll a szektor, miután a működési célú ráfordítások meghaladják a bevételeket. A pénztárak fő bevételi forrása a tagdíjbefizetésekből elvont működésre fordítható részesedés, ami nőtt az idén, hiszen a tagdíjbevétel is emelkedett. Az első kilenc hónapban több mint 7 százalékkal több folyt be az intézményekbe, mint tavaly. A tagok egyéni befizetései bő 8, a munkáltatói befizetések több mint 4 százalékkal nőttek, emellett az adóhatóságtól is rekord összeg, csaknem 17 milliárd forint érkezett a nyugdíjpénztári számlákra.

Kapcsolódó

A családosok szja-visszatérítése miatt elmaradhat a rekord

Az első három negyedévben befolyt mintegy 96,2 milliárd forintnyi tagoktól és munkáltatóktól származó tagdíj ugyanis hiába rekord összeg, egyáltalán nem biztos, hogy az év végére megdől majd a tavaly felállított történelmi csúcs. 2020-ban az utolsó negyedévben több mint 51 milliárd forintnyi tagdíjbevétel érkezett a pénztárakba, ennek jelentős hányada vélhetően az adó-visszatérítések miatt. A pénztári befizetések után ugyanis a tagok 20 százalék, maximum 150 ezer forintnyi személyi-jövedelemadó-jóváírásra jogosultak, amit sokan ki is használnak, ezért az év végén nagyobb összeget fizetnek be a számlájukra. A pénztárak maguk pedig akciókkal ösztönzik a tagságot a plusz befizetésre.

Az idén azonban a családosoknak járó szja-visszatérítés miatt sokan nem tudnak élni ezzel az adókedvezménnyel, hiszen nem marad már annyi szja-juk, hogy a pénztári befizetések után is tudjanak még pénzt visszaigényelni, emiatt kevesebb többletbefizetés érkezhet a pénztári számlákra az év végén. Az intézmények abban reménykednek, hogy a februárban érkező adó-visszatérítés egy részét viszont öngondoskodásra fordítják majd az érintettek, és ha most nem is, jövőre befizetnek majd a nyugdíjszámláikra. 

A pénztárak portfóliójában lévő pénz így is gyarapodik, szeptember végén már közel járt az 1700 milliárd forinthoz, ami azt jelenti, hogy egy átlagos önkéntes nyugdíjpénztári számlán már több mint 1,55 millió forint volt. 

Az inflációval sem bírják a versenyt

A hozamok az idén abszolút értelemben jól alakultak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési teljesítményének az eredménye januártól szeptemberig 56,9 milliárd forint volt, minden egyes negyedévet pozitív hozammal zártak. Ez sem volt elég azonban ahhoz, hogy szektor szinten megverjék a magasra szökő inflációt, évesítve ugyanis kilenc hónap után körülbelül átlagosan 4,5 százalék körül van az alapok hozama, miközben októberben már 6,5 százalékos volt az infláció. 

Ilyen mértékű áremelkedéssel legfeljebb a nagyon magas kockázatot vállaló, nagy részvénykitettségű alapok veszik fel a versenyt, a többi portfóliónak nincs esélye reálhozamra. Sőt a klasszikus alapok az idén az állampapírok árfolyamesése miatt valószínűleg nehezen érnek majd el pozitív hozamot. Az állampapírpiac alakulása a legnagyobb kiegyensúlyozott alapok árfolyamát is érinti, hiszen ezek csupán 25-40 százalék közötti arányban tartanak részvényeket, a befektetéseik többsége magyar állampapírokban van. Az elmúlt hetekben tapasztalt állampapír-piaci hozamemelkedés (ami egyúttal árfolyamcsökkenést jelent) így kedvezőtlenül befolyásolja a teljesítményüket. 

Az év eddig eltelt szűk 11 hónapja alapján mindenesetre az idén egyre kisebb esélyük van a tagoknak a reálhozamra. Az MNB azonban mindig felhívja a figyelmet arra, hogy a nyugdíjpénztárak hosszútávú megtakarítások, és a tagok hosszútávú reálhozama eddig évente 2-4 százalék között alakult. 

53 ezren tartottak ki

Immár 11 éves történet a magánnyugdíjpénztárak államosítása. Az egykor több mint 3 millió tagot számláló szektornak mostanra mindössze 53 ezer tagja maradt. Ez a szűk réteg lelkesen fizeti a tagdíjakat és a működési hozzájárulást is, a szektor ennek ellenére működési szinten 58 millió forintos veszteséggel zárta az első kilenc hónapot. Az év végéig azonban ez még változhat, tavaly is nyereségbe fordult az utolsó negyedév. 

A hozamok a magánkasszáknál is szépen alakultak az idén, kilenc hónap után több mint 12 milliárd forinttal gyarapították az egyéni nyugdíjszámlák egyenlegét, amelyeken szeptember végén már 284,6 milliárd forint volt, vagyis egy átlagos pénztártagnak már 5,33 millió forint az egyenlege. A magánkasszák átlagos hozama magasabb az önkéntes nyugdíjpénztárakénál, évesítve kilenc hónap után 5,8-5,9 százalék körül volt, de persze ez is elmarad a 6,5 százalékos inflációtól. Ez azt jelenti, hogy az idén a tagok reálhozama nem biztos, hogy tovább gyarapodik, az eddigiek alapján leginkább azok számíthatnak további reálhozamra, akik magasabb kockázatú növekedési portfólióban vannak.