Kilenc hónap után 187,33 milliárd forintos mínuszban álltak az önkéntes nyugdíjpénztári alapok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos pénztártag egyenlege 171 ezer forinttal csökkent a negatív hozamok miatt. Ilyen fekete évük nem volt még az önkéntes nyugdíjkasszáknak, ekkora veszteséget sem a 2008-2009-es válság, sem a koronavírus járvány idején nem könyveltek el. 1 540,274 milliárd forint volt a pénztári portfóliók vagyona a harmadik negyedév végén, ez kétéves mélypont, pedig befizetések időközben történtek. 

A csúnya hozamadatok mögött a piacok esése áll. Nem elég, hogy a tőzsdék a tavaly év végi csúcsok után az idén zuhantak, a hazai állampapírpiac is rendkívül rosszul teljesített, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint szeptember végén a hosszú állampapír-indexek 25-30 százalékos mínuszban voltak. Az önkéntes nyugdíjkasszák portfólióiban pedig ezek az eszközök szerepelnek a legnagyobb súllyal, 45 százalék az állampapírok aránya. Ennek köszönhetően egy év alatt általában 25-30 százalékkal csökkent a portfóliók értéke a Napi.hu korábbi számításai szerint. 

Voltak türelmetlenek, akik kiléptek

A nyugdíjpénztárak taglétszáma tovább fogyott a harmadik negyedév során. A jegybanki adatok szerint 1 096 142 pénztártag maradt szeptember végére, majdnem 4 ezren kiléptek az intézményekből. Voltak, akik azért tettek így, mert elégedetlenek voltak a hozamokkal, ez azonban valószínűleg rossz döntés volt, már az új negyedévben is elég sokat ledolgoztak a veszteségből a kasszák, miután mind a magyar állampapírpiac, mind a tőzsdék kezdenek helyrejönni. A szakemberek egyébként most is, ahogy minden válság idején figyelmeztettek, hogy a hirtelen esések után, akinek nem elengedhetetlenül fontos, ne likvidálja a hosszútávú megtakarításait, hanem várja meg, amíg ismét magára talál a piac.

A hűséges tagság a romló anyagi helyzet ellenére is kitartóan fizeti a tagdíjakat, amelyek az idén újabb rekordot dönthetnek. A tagok által befizetett tagdíj 8,6 százalékkal, a munkáltatók által fizetett 10,5 százalékkal nőtt 2021-hez képest, a kettő összege már 105 milliárd forint fölött volt. Az utolsó negyedéven sok múlik, ez az időszak a legerősebb az adó-visszatérítések miatt. Az év végéig befolyó tagdíjak után ugyanis az adott adóévben 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos személyi-jövedelemadó-visszatérítés igényelhető. Tavaly erről sokan lemaradtak a családok szja-visszatérítése miatt, az idén jóval több adófizető tud majd élni a lehetőséggel. 

A magas díjbevétel azért is fontos a pénztáraknak, mert a működésükre elsősorban a friss tagdíjakból tudnak elvonni forrásokat. A másik forrásuk az, hogy a tagdíjat nem fizető passzív tagok számláiról a minimális tagdíjnak megfelelő összeg erejéig levonhatnak pénzt, de ezt csak a pozitív hozam terhére tehetik meg. Az idén azonban nincs pozitív hozam, ennek is köszönhető, hogy a működési bevétel a pénztáraknál több mint 10 százalékkal 4,7 milliárd forint alá csökkent. (Tavaly még 882 millió forintot vonhattak el a hozamokból a működésükre, az idén mindössze 32 milliót.) A szektor ennek köszönhetően veszteségessé vált, kilenc hónap alatt csaknem egymilliárdos mínuszban áll működési szinten. 

Így állnak a magánnyugdíjpénztárak 12 évvel az államosítás után

A magánnyugdíjpénztárak hozamait is megtépázta ebben az évben a piacok alakulása. A négy megmaradt intézmény befektetési tevékenységein több mint 34 milliárd forintos mínusz keletkezett, ami a magas infláció mellett egyúttal azt is jelentheti, hogy az egy-két évvel ezelőtt még számlánként hét számjegyű reálhozam mostanra teljesen eltűnhetett. Az infláció fölötti hozamot, vagy népszerűbb nevén reálhozamot, ha van, most is felvehetik azok a pénztártagok, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, és ezt követően teljes állami nyugdíjat kaphatnak. 

A  néhány tízezres megmaradt tagság azonban kitart az intézmények mellett, 52506 ember még mindig pénztártag. Nekik összesen 241,4 milliárd forintjuk van a kasszákban. A többség marad, amíg nyugdíjas nem lesz, csak ezt követően lép vissza az állami tb-be, feltehetően ez jobban megéri nekik, mint járadék-kiegészítést kérni a pénztáraktól. 

A magánkasszák működése stabil maradt az elmúlt években. A tagok 70 százalékának kell stabilan tagdíjat fizetni ahhoz, hogy az MNB ne rendelje ez az intézmények végelszámolását, de eddig minden pénztár sikeresen mozgósította az ügyfeleit. A működési eredmények terén viszont hasonló gondokkal szembesülnek az idén, mint az önkéntes kasszák, csökkent a bevétel, emiatt működési szinten veszteséges a szektor. 

Nőtt a költségmutató

Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző klasszikus díjterhelési mutató 2021-ben 0,71 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,75 százalék volt. Az immár két évtizede tartó trendszerű díjcsökkenés során előfordulnak olyan évek – így a tavalyi is –, amikor a díjterhelés enyhén meghaladja az előző időszakét. A nyugdíjpénztárak más öngondoskodási termékekkel összehasonlítva így is az egyik leginkább költséghatékony hosszútávú befektetési formának számítanak.
A díjterhelés összetevőit tekintve a működési költségterhek nem változtak lényegesen tavaly, korrigált értékük az előző évinél egy bázisponttal alacsonyabb, 0,31 százalék volt. A befektetési tevékenységhez kapcsolódó díjterhek a 2020. évi 0,37 százalékról 0,44 százalékra emelkedtek, ami a vagyonkezelőknek kifizetett – a szektorban egyre terjedő – sikerdíjak növekedésének tudható be.
A jegybank ajánlása alapján kiszámított átlagos 30 éves – vagyis egy feltételezett tagnak a pénztárban várhatóan eltöltendő átlagos életidejét modellező – pénztári teljes költségmutató (TKMNyp) 0,92 százalék 2022-ben. Az évente újraszámolt mutató átlagos értéke így 7 bázisponttal emelkedett az előző évi átlaghoz képest, azonban még így is 1 százalék alatt maradt.