Volt egy kis aggodalom a pénztári szektorban tavaly év végén, amikor a kormány bejelentette, hogy a családosok visszakapják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat. Ez ugyanis azt jelentette, hogy a nyugdíj- és egészségpénztárak egyik legvonzóbb tulajdonsága, a befizetések után járó 20 százalékos adóvisszatérítés a tavalyi adóévre a gyereket nevelők többségénél elveszett. Emiatt pedig visszaeshet a tagdíjbevételek volumene. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen publikált adatai azonban rácáfoltak erre, minden eddiginél több befizetés érkezett a pénztári számlákra. 

Az önkéntes nyugdíjpénztárak olyan sikeres utolsó negyedévet zártak, amire legalább másfél évtizede nem volt precedens. A hosszú éveken át tartó taglétszámcsökkenés megállt, sőt visszafordult, az év végén 1,105 millió fölé emelkedett a tagok száma, ez mintegy 10 ezer fős gyarapodást jelentett az utolsó negyedévben. Utoljára 2007-ben nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma. 

Kapcsolódó

A tagdíjbevétel az utolsó negyedévben az szja-val kapcsolatos intézkedés hatására egyáltalán nem esett vissza, pedig a pénztárak óvatos becslése szerint mintegy 10 százalékos csökkenésre lehetett volna számítani. Ehhez képest mind a tagok, mind a munkáltatók növelték 2020-hoz képest a befizetéseket, előbbiek a teljes év során így 115,5 milliárd, utóbbiak csaknem 34 milliárd forinttal járultak hozzá a nyugdíjszámlákhoz. 

A hozamok mérsékeltek maradtak

Jó hír a szektor számára az is, hogy működési szinten a korábbi veszteségeket sikerült ledolgozni. Az év végén a működési szintű veszteség mindössze 27 millió forint volt, ami az elmúlt másfél évtized legjobb eredménye. Az önkéntes nyugdíjpénztárak utoljára 2006-ban zártak nyereséges évet, azóta a kiadásaik mindig a bevételek fölött voltak. 

A befektetési tevékenység eredménye viszont 37,9 milliárd forint lett egész évben, az utolsó negyedévre rányomta a bélyegét az, hogy az emelkedő kamatokkal párhuzamosan az állampapírok árfolyama csökkent, ez pedig negatív hozamot eredményezett a kasszáknál. A pénztárak hozama emiatt átlagosan vélhetően elmaradt a tavalyi átlagos 5,1 százalékos inflációtól, vagyis reálhozam nem volt. Azt azonban az MNB is mindig hangsúlyozza, hogy egyetlen év gyengébb teljesítményéből nem tanácsos kiindulni, a pénztárak hosszútávon eddig az infláció fölötti hozamot értek el. 

A nem túl magas, ám összességében véve pozitív hozamnak és a befizetéseknek köszönhetően nőtt tavaly a pénztári portfóliók volumene. Az év végén elérte az 1728,8 milliárd forintot, ami történelmi rekord. Jelenleg egy átlagos pénztártag számláján ez alapján már több mint 1,5 millió forint van. 

53 ezren maradtak

A 2010-ben bejelentett államosítás után 11 évvel még valamivel több mint 53 ezer tag tartott ki a megmaradt négy magánnyugdíjpénztárban. Ezek közül a legnagyobb, a Horizont most is kampányol, hogy tagjai fizessék be az éves tagdíjat, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az intézmény fennmaradhasson. Ehhez a tagok 70 százalékának kell rendszeresen tagdíjat fizetni. 

A hozam ennél az intézménytípusnál is szerényebb volt a 2020-asnál, mindössze 8,4 milliárd forint, és szintén az utolsó negyedév rontotta le az eredményeket egyebek mellett az állampapír-piaci hozamemelkedésnek köszönhetően. A csökkenő hozamok miatt a portfóliók értéke is visszaesett az utolsó negyedévben, 2021 végén 279,5 milliárd forint maradt a magánkasszákban. 

Működési szinten minimális nyereséggel zárták az esztendőt a magánnyugdíjpénztárak, ami azt jelenti, hogy a tagok hajlandóak befizetni azt a működési támogatást is, ami ugyan nem kötelező, de fennmaradásukhoz elengedhetetlenül szükséges. 

Rekord az egészségpénztáraknál 

Mivel a tagság fiatalabb lehet, ezért az egészség- és önsegélyező pénztárak még a nyugdíjpénztáraknál is jobban aggódhattak, hogy elmaradnak az extra befizetések a családi szja-kedvezmények miatt. A jegybanki adatok alapján viszont 2021-ben végül több tagdíj folyt be, mint 2020-ban, és az év második fele sem lett gyengébb. Összesen 49,317 milliárd forintnyi tagdíjbevétel érkezett a pénztárakban, ami 2016 óta rekordnak számít. Lassan tehát ismét annyi pénz folyik be a pénztárakba, mint amennyi a cafeteria-rendszer több, a kasszák számára kedvezőtlen átalakítása előtt. 

Jó hír az is, hogy nő a taglétszám, több mint 25 ezer fővel 1,055 millióra emelkedett az év végére. Negatív fejlemény viszont, hogy nem sikerült a működési kiadásokat csökkenteni, azok bő 3 százalékkal 4,23 milliárd forintra emelkedtek. 

Összesen 71,7 milliárd forint volt az egészségpénztárakban 2021 végén, ebből 67 milliárd a fedezeti alapban. Az év során a fedezeti alap terhére 59,5 milliárd forintot használtak fel a tagok különféle termékekre és szolgáltatásokra. A legtöbb pénz, 23,4 milliárd forint gyógyszerre ment el, magánorvosi ellátásra 19,3 milliárd, gyógyászati segédeszközökre 9,5 milliárd forintot költött a tagság.