Szűk három hét múlva járt volna le az egyszer már meghosszabbított törlesztési moratórium, amelynek végét a kormány újabb két hónappal, augusztus 31-ig kitolta. Sőt azt is kilátásba helyezte, hogy az adósok ezt követően is élhetnek a kedvezménnyel, akár jövő nyárig is tovább halaszthatják a hiteleik törlesztését. Ez azt fogja jelenteni, hogy aki az első naptól folyamatosan moratóriumban volt, több mint két éven át nem fizette a hitelét. 

Az MNB láthatóan nem örült

Kapcsolódó

Jövőre parlamenti választások lesznek, a moratórium kivezetését a kormány talán kockázatosnak ítéli meg emiatt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont legújabb Pénzügyi stabilitási jelentésében éppen a hosszabbításban lát hatalmas rizikót az egész magyar gazdaságra nézve. A második félévben hatalmas fellendülésre számítanak az elemzők, a munkaerőpiac is beindul, nem lesz már indokolt tömegeknek engedélyezni, hogy ha nem akarják, ne törlesszék a hiteleiket. 

A program egyértelmű előnyökkel járt, azonban az idő előrehaladtával, tartós fennmaradásának hatására kockázatok is felléphetnek. A program bejelentése óta a gazdasági környezet bizonytalansága jelentősen mérséklődött, az átoltottság arányának növekedésével párhuzamosan a gazdaság idén 4-6 százalék közötti ütemben bővülhet. A bankok a hitelfeltételek 2020 első felében megfigyelt szigorítását követően a gazdaság fokozatos újraindítását tapasztalva valamelyest enyhítettek a sztenderdeken, és a következő időszakban sem terveznek további szigorításokat. Ez azt jelenti, hogy a kilábalással párhuzamosan a bankok is képesek kiszolgálni a gazdaság forrásigényét, ami csökkenti a moratórium fenntartásából fakadó előnyök nagyságát - közölte az MNB.

A moratórium széleskörű, tartós igénybevétele a jegybank szerint emeli a fogyasztóvédelmi kockázatokat és a banki hitelkockázatot. Ennek tükrében fontos lenne, hogy a programot olyan formában hosszabbítsák meg, amelyben az adósok széles köre tér vissza az adósságszolgálat folytatásához, miközben azok, akiknek kifeszített pénzügyi helyzete azt indokolja, továbbra is igénybe vehessék a törlesztés szüneteltetését. 

Kellemetlen meglepetés jön a moratórium végén

Az MNB amiatt is aggódik, hogy a moratóriumban résztvevő adósok - főleg a lakossági ügyfelek - a program lejártát követően azzal fognak szembesülni, hogy a hitelük lejárata a programban töltött időnél nagyobb mértékben tolódik ki, miközben a teljes futamidő alatt megfizetendő összeg is emelkedik. Ez különösen a háztartások esetében okozhat kockázatokat, mivel ők jóval kevésbé képesek felmérni a moratóriumban való részvétel következményeit. Tízből mindössze három moratóriumos háztartás volt tisztában azzal, mire is számíthat a jövőben, hogy bár a törlesztőrészlete nem emelkedik, de a futamidő hosszabb lesz az eredetileg tervezettnél.

Az MNB kalkulációi alapján valóban durva meglepetés érheti a moratóriumos adósokat.

Egy tízéves futamidejű 25 százalékos kamatú, mindössze 1,5 millió forintos személyi hitelnél, ha valaki tavaly március óta moratóriumban van, és ott is marad jövő nyárig, arra számíthat, hogy a futamidő 196 hónappal, vagyis több mint 16 évvel hosszabbodik majd meg a rengeteg felhalmozódott kamat miatt, a visszafizetendő összeg pedig az eredetihez képest csaknem 6 millió forinttal emelkedik majd.
A visszafizetendő összeg ennyivel növekszik egy 1,5 millió forintos személyi hitel esetében (Ft)
Hátralévő futamidőKamatláb 7%15%25%
2 év253 890591 6881 086 960
5 év283 523766 1031 756 596
7 év305 969926 9022 629 879
10 év344 6421 260 0295 841 665
Forrás: MNB
A futamidő ennyivel lesz hosszabb egy 1,5 millió forintos személyi hitelnél (hónap)
Hátralévő futamidőKamatláb 7%15%25%
2 év303540
5 év364867
7 év405896
10 év4679196
Forrás: MNB

A tipikus lakáshitelre is kiszámolta a jegybank, mivel jár, ha valaki több mint két éven át halogatja a törlesztést. A jegybank egy 15 millió forintos lakáshitellel számolt, amelyből különböző mértékű futamidő van még hátra. Ha a kamat 5 százalékos volt, és még 30 év lett volna hátra tavaly márciusban a kölcsönből, az adós, ha csak jövő nyáron kezd törleszteni azzal szembesül majd, hogy több mint hat évvel nő majd a hitel futamideje, és 4 millió forinttal emelkedik a visszafizetendő összeg. 

Egy 15 millió forintos lakáshitel esetében ennyivel kell többet visszafizetni a maximális moratórium után (Ft)
Hátralévő futamidőKamatláb 3%4%5%
5 év1 092 4661 495 3841 919 943
10 év1 181 3261 663 3092 196 272
20 év1 390 6152 079 2652 927 983
30 év1 649 0242 641 1504 011 985
Forrás: MNB

 

Egy 15 millió forintos lakáshitelnél ennyivel nőhet a futamidő (hónap)
Hátralévő futamidőKamatláb 3%4%5%
5 év313233
10 év353740
20 év434956
30 év536376
Forrás: MNB

A programban jelenleg résztvevő jelzáloghitelek és személyi hitelek jellemzői alapján elmondható, hogy egy 2022. júniusig tartó moratórium esetében a lejárat időpontja az eredetihez képest több mint 42 hónappal (három és fél évvel) tolódna ki e hitelek több mint fele esetében, amelyből 27 hónapot a programban eltöltött idő magyarázna. A szórás azonban jelentős: a futamidő-hosszabbítás mértéke meghaladná a 4 évet a moratóriumban lévő jelzáloghitelek 29 százaléka, és a programban lévő személyi hitelek 36 százaléka esetében. A teljes visszafizetendő összeg növekedésének mediánja eközben 500-600 ezer forint közé esik. Ez azt jelenti, hogy a teljes visszafizetendő összeg a lakáshitelesek több mint fele esetében 10 százalékot meghaladó mértékben, míg a személyi hitellel rendelkező adósok több mint fele esetében 40 százalékot meghaladó mértékben növekszik.

Morális aggályok is felvetődtek

Az MNB 2021 márciusában online kérdőíves felmérést végzett 19 157 olyan háztartás részvételével, amelyek 2021 márciusában legalább egy hitel vonatkozásában részt vettek a fizetési moratóriumban. Kiderült: a háztartásoknak jelentős része oly módon élt a programmal, hogy jövedelmi helyzetük alapján egyébként megengedhették volna maguknak a törlesztés folytatását. A jegybank szerint a moratóriumos háztartások legalább 56 százalékáról valószínűsíthető, hogy a moratóriumból való kilépése esetén képes lenne ismét törleszteni a hitelét, de közülük nagyjából minden második tovább marad a moratóriumban.

"A moratórium hosszú időre történő meghosszabbítása esetén felmerülhet az erkölcsi kockázat problémája is: az ügyfelek „megszokhatják” az átmenetileg magasabb rendelkezésre álló jövedelmüket és a moratórium után csökkenhet fizetési hajlandóságuk. Ez a viselkedés ráadásul a programban részt nem vevő, folyamatosan fizető adósokat is arra sarkallhatja, hogy felhagyjanak a törlesztéssel" - fejezte ki aggodalmát az MNB. A jegybank szerint az erkölcsileg kockázatosnak tekinthető adósok aránya akár a 10-20 százalékot is elérheti. 

A valóban megemelkedett hitelkockázatú lakossági hitelállomány aránya az MNB szerint csupán 10 százalék. Főleg azok a háztartások tartoznak ebbe a körbe, amelyeknél a jövedelem a válságágazatokból származott, és a pandémia idején megszűnt vagy csökkent. A felmérés szerint azonban nem csak az olyan adósok fogadták lelkesen a moratóriumot, akik pénzügyileg kifeszített helyzetben voltak, de azok körében is nagy volt a bent maradtak aránya, akik a "tücsök" szemlélet alapján élnek, vagyis többre értékelik a fogyasztást a megtakarításnál. Emellett viszonylag nagyobb arányban vették igénybe a moratóriumot azok is, akik tudták magukról, hogy hitelképtelenek, mert például elutasította korábban a kérelmét a bank, vagy nem kapta meg a teljes igényelt összeget. Magasabb volt még részvételi arány a fiatalabb és a több gyereket nevelő adósok esetében is.