A válságtól való félelem felütötte a fejét a magyarországi vállalatok körében is. A jelenség hátterében a pszichológiai jellegű hatások mellett - például a kereskedelmi háborúk, a brexit, vagy a dízelbotrány okozta félelmek - már konkrét okok is fellelhetők: így a német és az osztrák gazdaság lassulása, valamint Nyugat-Európában bejelentett feldolgozóipari létszámleépítések bizonytalanságot okoznak a magyar cégeknél, még ha a GDP-növekedés továbbra is nálunk a leggyorsabb az unióban.

A GKI konjunktúraindexe szerint például az üzleti várakozások az év elejétől szinte folyamatosan romlanak és szeptemberben hároméves mélypontra zuhantak. Az építőipar kivételével minden ágazatban csökkent a bizalmi index, különösen az iparban - ahol ötéves mélyponton van -, valamint a szolgáltató szférában. Egyaránt rosszabb lett az elmúlt és következő időszak termelésének és rendelésállománynak megítélése. A foglalkoztatási hajlandóság az építőipar kivételével minden ágazatban romlott, különösen a szolgáltató cégek körében, legalábbis az intézet szerint.

Kapcsolódó

Tavasszal és nyáron a járműgyártásban, a fém- és a gépiparban számos cég visszafogta a termelést, ezzel együtt bizonyos üzemekben létszámstopot hirdettek, illetve számos kölcsönzött munkavállaló vált fölöslegessé.

Véget ért a felfokozott időszak - mit hozott az ősz?

Az elmúlt hónapok létszámcsökkentései az ország legnagyobb munkaerő-kölcsönzőjét, a Prohumán 2004 Kft.-t is érintették. Juhász Csongor vezérigazgató szerint a megtorpanás főleg az autóiparnak volt köszönhető. Több ezer dolgozó szerződését biztos, hogy felbontották, de ha ahhoz viszonyítjuk, hogy az autóipar és annak teljes beszállítói köre országosan 80-100 ezres nagyságrendben foglalkoztat kölcsönzött munkavállalókat, akkor ez a jelenség marginális és aggodalomra nem ad okot. Az ágazatból elküldött embereket a nyári időszakban hamar fölszívták a mezőgazdaság, a vendéglátás, a turizmus, valamint a feldolgozóipar járműiparon kívül eső vállalatai. Ezeknél jelenleg is nagyon nagy számban keresik az új munkaerőt - magyarázta Juhász.

Összességében nem tűnik kritikusnak a mostani helyzet. Az autóipar ciklikus: nyáron a legtöbb cégnél rendszerint csökkennek a megrendelések, ennek hatását idén a recessziós félelmek fölerősítettek. A vállalatok nagyon óvatosak voltak a létszámgazdálkodásban, ezért túlbiztosították magukat. Most viszont megindult a "visszarendeződés". Az őszi időszak, a karácsonyi szezon közeledte mindig felfutást hoz, ezért nehéz pontos képet kapni. A tavalyi azonos időszakhoz képest kicsit mérsékeltebb ez a felfutás - a munkaerőigény mintegy 5-10 százalékkal alacsonyabb a piacon -, de ez korántsem jelent stagnálást, az érdeklődés továbbra is jelentős a cégvezető szerint.

Az utóbbi években abnormális módon túlfűtött volt a munkapiac, így ezt az időszakot nem lehet reális bázisnak tekinteni. Már nincs az az iszonyatos létszámigény, ami eddig mutatkozott, viszont a növekvő trend korántsem állt meg. Valószínűleg túlreagálták ezt a kisebb visszaesést, hiszen szeptemberben - a sajtóban megjelenő híreket megcáfolva - nagyon sok cégtől kaptunk megrendelést, nemcsak a fluktuáció pótlására, hanem az azon felüli bővülésre is - értékelt lapunknak Goszleth Gábor, az Adecco Kft. értékesítési igazgatója.

Lehet, hogy hátraarc lesz

Ha csak az autóiparról beszélünk, ellentmondásos a kép: van néhány olyan társaság, ahol radikális költségcsökkentést rendeltek el, blokkolták a felvételeket és legfeljebb a fluktuációt pótolják. Másutt viszont azt látjuk, hogy az eddigi trendnek megfelelően ugyanúgy kérnek embereket, például az elektromosautó-gyártók beszállítóinál. Van ahol hirtelen ugrottak meg az igények. Meglehet tehát, hogy a gyártók az előrejelzéseket értelmezték túl konzervatívan, majd váratlanul észrevették, hogy a megrendelések nagyobbak, ezért megpróbálják ezeket a kieső kapacitásokat pótolni - következtetett Goszleth.

Az iparági bizonytalanság ugyanis nem feltétlenül piaci alapú. A gyártók körében az is zavart okoz, hogy nem tudják, merre fejlesszenek tovább, nincs kiforrva a jövő technológiája. A másik ok pedig, hogy megijednek a nyugat-európai trendektől, miközben arra is látszanak jelek, hogy a régiós országok profitálnak az ottani költségracionalizálásból. Friss hír, hogy az egyik vezető járműipari beszállító Romániában több száz embert vesz föl, miközben Németországban már jelentős elbocsátások mellett döntött - osztotta meg az információt.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Laczi Péter, a Pannon-Work Zrt. operatív igazgatója, aki szerint az autóipari cégeknél és beszállítóknál nyáron megtorpanás volt érzékelhető, augusztustól viszont már megugrottak a megrendelések, de nem olyan léptékben, mint más szegmensekben. Összességében nem látni, hogy visszaesés lenne: a mi kölcsönzötti létszámunk az év elejéhez képest durván 25-30 százalékkal nőtt és folyamatosan vannak új projektjeink - tette hozzá a szakember.

A járműipar bajai nem gyűrűztek át - dübörög a munkaerőhiány

Amit láttunk, hogy az autóiparban felszabaduló munkaerő más ágazatokba könnyen átcsoportosítható volt és ott még kevésnek is bizonyult. Mi több, a jászberényi létszámleépítésben érintett, körülbelül 800 főnyi Electrolux-dolgozót akár már másnap, ott a térségben el tudnák helyezni, ha hozzánk fordulnának. Jelenleg 1500-2000 nyitott pozíciónk van, amelyek feltöltése kifejezetten küzdelmet igényel - kalkulált Juhász Csongor.

A bizonytalanságnak nyoma sincs a többi szektorban. Például a logisztikában, informatikai, mérnöki-műszaki területen vagy a szolgáltatóközpontoknál (ssc) továbbra is tömegével vesznek föl embereket. Mi több, a szolgáltatóiparban vannak olyan vállalatok amelyeknek a működése is veszélyben foroghat a munkaerőhiány miatt. A nyári megtorpanást követően szeptemberben sok cégtől kaptunk megrendelést nagyobb volumenekre - mondta Goszleth Gábor. Szerinte a munkaerőhiány nagyobb, mint amekkorát a KSH becsül, nem 60 ezer, hanem legalább 100 ezer ember biztosan hiányzik az álláspiacról.

Laczi Péter szerint a legkeresettebbek egyebek közt az építőipari munkakörök, az ilyen megrendeléseket gyakorta most sem tudják teljesíteni. Például a villanyszerelési szakmunkákra borzasztó nehéz az igényeket kielégíteni. Csak a munkaerő-kölcsönzésre leszűkítve pedig országosan 5-6 ezer új emberre biztos, hogy szükség lenne - becsülte az igazgató.

A hajsza folytatódik

A dolgozóhiányt jól jelzi, hogy az egész piacon drasztikusan emelkedtek a toborzási költségek. Emögött nem az rejlik hogy a munkaerő közvetítő-, és kölcsönzőcégek profitja emelkedett volna, hanem az, hogy az ehhez kapcsolódó kiadásaik majd' megduplázódtak - magyarázta Juhász Csongor. A Prohumannál a tavalyi időszakhoz képest kétszer annyiba kerül egy adott pozícióra embert találni, ami azért van mert a hagyományos módszerek - például a hirdetésfeladás - már nem működnek, az alternatív megoldások pedig igen költségesek. A társaság már 70 százalékban alternatív módszereket alkalmaz, vagyis egyebek közt roadshowkat szervez, terepen toboroz és fejvadászt fogad. Ezekhez a eszközökhöz kétszer akkora apparátus szükséges.  A költségek emelkedése miatt az ágazatban nőttek a szolgáltatási díjak, amit az igénybe vevők megértettek és elfogadtak - szól a magyarázat.

Az Adecconál ezt némileg másként tapasztalják. Folyamatosan emelkedtek a díjak az elmúlt években, jelentős megugrás 2016-2017 fordulóján volt, de azt nem mondanám, hogy a tavalyi évhez képest ez idén is látványos lett volna. Éppen azt látni, hogy 2019-ben ismét asztalra került, hogy költségeket kell csökkenteni és szép számmal akadnak olyan cégek, amelyek keményen alkudoznak - értékelt Goszleth.

Amint a munkanélküliség csökken, úgy növekednek a kiadások a toborzásnál. Sokkal több eszköz és hirdetés kell, sokkal jobban kell mixelni az online és az offline csatornákat, ezen belül is célzottan kell kampányolni. Nem is beszélve arról, hogy gyakran szállást, utaztatást kell biztosítani és egy ügyfelet több embernek kell kezelnie - részletezte a szakember.

Megkezdődött a hazavándorlás, de meddig tart majd?

A volumennövekedés több mint 60 százalékát eddig EU-n kívüli munkavállalókkal tudtuk elérni, mert hazai dolgozókat nagyon nehéz találni - számolt be a Pannon-Work Zrt. vezetője. Ám az elmúlt bő egy hónapban a magyar érdeklődők száma is emelkedik. Sokan érkeznek vissza olyanok, akik külföldön vállaltak munkát - főleg Nagy-Britanniából és Ausztriából térnek haza. Ennek oka vagy a bizonytalanság vagy a csalódottság, vagy az, hogy az illető régóta kint vannak, ezért a félretett pénzből már itthon is tud boldogulni.

Laczi Péter tudomása szerint a kétkezi munkások és a magasan kvalifikált munkavállalók közül is többen érkeznek haza. Hogy hányan, arról aligha lehetnek pontos adatok, mint ahogy azt sem tudni, hogy ez a jövőben tendencia lesz-e. A hazaérkezők rendszerint nyugodtabb munkát keresnek, amelyekben nincs stressz és beérik a létfenntartási költségekkel, hiszen tudják, hogy azt a bérszintet itt nem lehet elérni, ami odakint van. Nem az operátori és nem is feltétlenül teljes munkaidős állásokat keresik - többnyire a kereskedelembe és a vendéglátásba mennek.

Már elindult egy kisebb visszavándorlás - erősítette meg Juhász. Ausztriában volt egy nagyobb arányú létszámcsökkenés a munkaerőpiacon, miközben az emberek látják, hogy a bérspirálnak köszönhetően immár Magyarországon is rendesen meg tudnak élni, félre tudnak tenni. Aki már régóta kint él és gyökeret vert, az nem jön haza, de motiváltabbak lettek azok, akikben még meg van a hajlandóság a visszatérésre. Ennek a fordítottja is igaz: egyre nehezebb meggyőzni az embereket, hogy kimenjenek, mert már azt mondják, hogy itthon is elfogadhatóan keresnek. Az úgynevezett kényelmi faktor - a magánszféra, a család fontossága - megerősödött a dolgozók körében. Jellemzően azzal a szándékkal keresnek új munkahelyet, hogy az a lakóhelyükhöz a lehető legközelebb legyen.

Egyre több ilyen esetről értesül Goszleth Gábor is: meg kell nézni, hogy milyen megélhetési költségek vannak egyes nyugati országokban - például a lakhatási, orvosi költségek, vagy akár az autófenntartás sokkal drágábbak. Gyakorta a körülmények sem jók, a fizikai munkások közül például sokan munkásszálláson laknak más emberekkel összezsúfolva, például Ausztriában sok olyan esetet hallani, hogy nem jelentik be az embereket. Immár sokan megégették magukat kint, hiányzik a család és a jelentős béremelkedés is hozzájárul, hogy az emberek hazatérnek. Tipikusan a vendéglátás és az építőipar olyan, ahol kitántorgó szakmunkások ma már jóval az átlagon felül kereshetnek. Például egy főszakács hét számjegyű fizetést is elérhet forintban, vagy ha valaki villanyszerelőként vállalkozik, többet kereshet mint egy menedzser - figyelmeztetett.

Meglehet tehát, hogy a következő években láthatunk majd egy hazavándorlási tendenciát, különösen ha Nyugat-Európa recesszióba fordul. Ám azt, hogy hány magyar vándorol ki és tér vissza, nagyon nehéz statisztikailag meghatározni. Az ellentmondásos adatok annak is köszönhetőek, hogy ez a terület jelentősen átpolitizált.