Belátható, hogy a bérből élő emberek jövedelem nélkül nem képesek eltartani önmagukat, családjukat, az elapadó kereslet pedig tönkreteszi a vállalkozásokat. Belátható, hogy a vállalatok többsége bevétel nélkül ekkora terhet nem képes hosszútávon elviselni. Belátható, hogy hatékony állami szerepvállalás nélkül a munkavállalók elveszítik állásaikat, a munkáltatók bevételüket és dolgozóikat

- olvasható abban a Pénzügyminisztériumnak megküldött levélben, amelyet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) jelen lévő három munkáltatói szervezet és három szakszervezeti konföderáció közösen adott ki, annak érdekében, hogy minél hamarabb induljon meg az érdekegyeztetés a koronavírus-járvány miatt a bajba jutott vállalatok bérköltségeinek átvállalásáról. Az aláírók együttesen kezdeményezik a VKF videokonferencia keretében történő összehívását.

Idén még egyáltalán nem volt olyan fórum, ahol a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek a munka világát érintő kérdésekről tárgyaltak volna. Egy VKF-ülés ugyan meg volt hirdetve március 19-ére, de azt végül lefújták. Azóta gyakorlatilag csak egyirányú a kommunikáció: a munkaadói és a munkavállalói oldal leveleket ír, javaslatokat tesz a kormányzatnak, amely nem reagál ezekre - értékelt lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Némi esély azért mutatkozik arra, hogy egy lehetséges bérkompenzációs-csomag kapcsán legalább tárgyalások kezdődnek majd. A foglalkoztatáspolitikai államtitkárság - nem hivatalosan úton - annyit jelzett vissza: megtalálják a módját, hogy a párbeszédre való igényét teljesítsék. Hivatalos reakció azonban még nem érkezett.

Még a munkáltatók sem tudják, mi lesz április 7-én

A Magyarországon kívül az EU összes többi országában már alkalmazott állami bérkiegészítő-program létrehozását az országos szervezeteken kívül külön-külön több ágazati képviselet is sürgeti, például a (nem élelmiszer) kiskereskedelem szereplői, amelyek közt multinacionális cégek és kkv-k is vannak, vagy például legutóbb az építőipar legnagyobb munkáltatói szervezete: megüzenve, hogy nem tudják fenntartani hosszú távon a dolgozóik munkaviszonyát.

Jól szemlélteti azonban, hogy az érdekegyeztetés csatornái mennyire bedugultak, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter hetek óta nem reagál a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) azon javaslatára, amely szerint a Szép-kártya - szabadidős szolgáltatások híján értelmetlenné vált - szabadidőzsebét át lehessen csoportosítani például élelmiszer-vásárlásra, amely így pluszjövedelmet biztosítana azoknak a dolgozóknak, akik kapják a juttatást. A kártya vendéglátás zsebéből ugyanis lehet élelmet venni, a szabadidőzseb esetén azonban ez mostanáig korlátozva van.

Hasonló módon, a szociális partnerek előtt ismeretlen, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által április 6-ra vagy 7-re belengetett, "Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb" gazdasági akcióterve várhatóan milyen elemeket tartalmaz majd.

Hogyan képzelik jelenleg a bérkiegészítő csomagot?

A VKF résztvevői által javasolt mentőcsomag minden bizonnyal több százmilliárd forintos kiadást jelentene a költségvetés számára, ugyanakkor egyik fél sem készített még pontos számítást a lehetséges kiadásokról. (Szemléltetésképp: a munkaadói és dolgozói befizetésekből működő Nemzeti Foglalkoztatási Alap jelenleg körülbelül 500 milliárd forint keretű.)

Mint azt lapunk megírta, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségénél (MGYOSZ) úgy képzelnék el az ágazatfüggetlen bérkompenzációt, hogy célzottan azon munkavállalók után osztaná ki a támogatást, akik a mostani szituációban nem nagyon tudnak munkát végezni a cégüknél. Esetükben az államnak a munkaerő-költségek körülbelül 50-80 százalék közötti részét kellene megfinanszíroznia.

A MASZSZ szerint ugyancsak fontos elem, hogy ne minden munkavállaló bérét, hanem csak az állásidőn lévőkét egészítse ki a kormányzat, vagyis azokét, akiknek a munkahelyén kényszerűségből nem tudnak termelni. A szakszervezet azonban sávos rendszerben gondolkodik: szerintük a minimálbér és a garantált bérminimum környékén keresőknél 90 százalékos bértámogatást kellene adni, átlagkereset környékén 80 százalékos, afölött pedig egy 70 százalékos fizetési támogatást lehetne nyújtania a kormányzatnak.

Abban viszont nézeteltérés van, hogy a MASZSZ elbocsátási stopot hirdetne ki - ezzel az állam az összes állásidőn lévő foglalkoztatott bérét átvállalná, miközben az MGYOSZ a vállalatokra bízná, hogy hány embert kívánnak elküldeni, illetve a dolgozók mekkora részét akarják majd megtartani a támogatási csomag segítségével. Március 23-án kiadott javaslatukban éppen hogy a csoportos létszámcsökkentési szabályok felfüggesztése mellett érveltek.

Kordás László szerint az elképzelés mögött pusztán költségmegtakarítási szándék áll. A csoportos létszámleépítés szabályai keretében ugyanis 30 nappal az elbocsátások előtte értesíteni kell a helyi munkaügyi kirendeltséget, ez a 30 nap pedig a cégeknek költség. Nemcsak az adminisztráció, hanem például az álláskeresési, továbbképzési programok támogatása is kiadást jelent a cégeknek, a munkaadói oldal pedig ezektől akar szabadulni, hogy azonnal elbocsáthasson.

Az ellentéteket azonban nem a sajtón keresztül történő üzengetéssel, hanem a tárgyalóasztal - jelen helyzetben virtuális tárgyalóasztal - mellett szeretnénk megvitatni, a kormányt is bevonva a folyamatba - szögezte le.

Ám, már most egyetértés van a felek között, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keddi javaslatcsomagjában megjelent kompenzációs tervet - amely szerint a juttatások fejében egy állami válságkezelési alap tulajdonrészt szerezhetne a kisegített cégekben - nem támogatják. Az MGYOSZ-nál egyenesen ijesztőnek tartják az elképzelést, míg a szakszervezet szerint Ilyen feltételek mellett a vállalatok inkább a tömeges elbocsátások mellett döntenének az állami mentőöv helyett. (Meglepő módon az MKIK csak 2021-re javasolja a nemzeti válságkezelési alap felállítását, miközben a "bérszűke" most jelentkezik.)

Minél később lépnek annál nagyobb baj lesz

A kormányhoz eljuttatott ágazati felhívásokban rendszerint hangsúlyozzák: nem elsődlegesen a költségvetési egyenleg az, amit a támogatások esetén figyelni kellene, hanem hogy a gazdaság egyáltalán egyben maradjon és minél gyorsabban újra lehessen majd indítani a termelést, amelynek sarokköve, hogy a munkavállalókat meg kell őrizni. A spórolás ára viszont a járvány lecsengése után egy hosszan elnyúló termeléskiesés lehet, amelynek költségei beláthatatlanok.

Messze nem csak a forráshiányos kkv-k vannak bajban. Már van olyan mintegy 6000 főt foglalkoztató multinacionális vállalat, amely mindössze 3 hétre tudja az alkalmazottai bérét biztosítani. Most olyan megállapodás született a szakszervezet és a vállalat között, amely alapján a munka nélkül marad dolgozókat az első héten szabadságra küldik, a második hetet munkaidő-keretes megoldással később dolgozzák le, míg a harmadik héten állásidőt fizet a cég. Az érdekképviseletnél rákérdeztek, hogy három hét múlva mi lesz, azt a választ kapták, hogy

nem tudni, mert nincs tartalék.

- magyarázta Kordás.

A visszajelzések alapján a járműipari vállalatok és beszállítóik jellemzően már állásidőt alkalmaznak, de ennek időtartama 2-3 hét maximum. Ezután viszont meg kell hozni a fájdalmas lépéseket, ha nem történik állami beavatkozás.

Már mostanáig több tízezer embert bocsátottak el a magyar cégek: főleg a részmunkaidősöket, a kölcsönzött munkaerőt, a határidős szerződéseseket. Bejelentett csoportos létszámleépítésről viszont még nem érkezett hír.

Amennyiben viszont tömegek maradnának munka és jövedelem nélkül, az társadalmi robbanással fenyeget, amelyet nem vállalhat fel egyetlen kormány sem. Hazánkban százezrek akadnak, akik mindössze hetekre elegendő félretett pénzzel rendelkeznek. Egy friss felmérés szerint például tíz magyarból kilencnek nincs elég megtakarítása ahhoz, hogy komolyabb megrázkódtatás nélkül átvészeljen egy hat hónapos jövedelemnélküliséget.

Intő példa lehet Olaszországé, ahol - azzal együtt, hogy az állam kompenzálta a munka nélkül maradottak bérét - a legszegényebbek már több helyen szervezett fosztogatásokba kezdtek, hogy élelmiszerhez jussanak.