Munkabalesetnek a hivatalos statisztikák szerint az számít, "amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül".

Magyarán szinte bármilyen, munkavégzés közben elszenvedett munkabalesetnek számít, legyen szó a munkával összefüggő tisztálkodásról vagy akár üzemi étkeztetésről. Ugyanakkor a munkába menet bekövetkezett baleset csak akkor számít munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező munkabalesetnek, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Kapcsolódó

Az alábbi grafikonon mutatjuk, hogyan alakult az ilyen szerencsétlenségek száma az elmúlt években:

Az emelkedés jól látható, ami egyrészt annak is köszönhető, hogy az utóbbi időszakban többen jelentek meg a munkaerőpiacon - bár az tény, hogy a balesetek száma közel kétszer nagyobb arányban nőtt, mint ahogy az álláspiac bővült. Jó hír viszont, hogy a halálos balesetek száma nem emelkedik, évek óta 80 körül alakul, 2018-ban például 79 volt, éppen annyi, mint 2017-ben.

Mindezek miatt egyébként a munkavédelmi hatóság közel 82 millió forintnyi bírságot szabott ki, ami mellett 333 esetben olyan határozatot, amely egy hiányosság megszüntetésére hívta fel az adott cég figyelmét, 50 határozattal 68 munkaeszköz használatát tiltották meg, 14 határozattal 23 dolgozót tiltottak el a munkavégzéstől (tipikus példa, amikor valaki megfelelő engedély és jogosítvány nélkül használja a targoncát). Érdekesség, hogy bűnvádi feljelentést egyetlen esetben sem tett a hatóság.

Mit mutatnak a részletek?

Abban nincs meglepetés, hogy a legtöbb dolgozót foglalkoztató Budapest és Pest megye áll a munkabaleseti statisztikák élén, ahogy valószínűleg Győr-Moson-Sopron dobogós helyezésén sem lehet nagyon meglepődni. A pontos számokat itt mutatjuk:

Persze nemcsak azon múlik a munkabalesetek száma, hogy hol dogozunk, a statisztikák szerint befolyásolja azt a cég nagysága és a dolgozók életkora is. A legtöbb esetet a munkavédelmi hatóságnak 50-249 főt foglalkoztató középcégek jelentették, szám szerint 7 984-et. Ez egyébként bőven több, mint amennyit a 250-499 főt, vagy az 500 dolgozónál többet foglalkoztató nagy cégeknél összesen mértek (2 549 és 4 093). A 10 fő alatti cégeknél ezzel szemben 2 490, míg a 10-49 főt foglalkoztató cégeknél ismét jóval több, 6 555 balesetet regisztráltak.

A legtöbb baleset a 35 és 44 év közöttieket (5 766) érte, de nincsenek sokkal elmaradva a statisztikában a 45-54 évesek (5 699) sem. Bár 55 és 64 év között tovább csökkent ez a szám (3 836 ) a halálos baleseteknél már felül vannak reprezentálva, hiszen a 79-ből 17 ehhez a korosztályhoz köthető. A szám szerint legtöbb végzetes kimenetelő szerencsétlenség (27) mégsem itt, hanem a 45-54 éveseknél volt. Az adatok szerint a fiatalok (18-24 év) kevésbé veszélyeztettek, hiszen mind a balesetek számában (3 169), mind a halálos kimenetelű baleseteknél (2) el vannak maradva a többi korosztálytól.

A munkabalesetek számára valószínűleg a munkakörnyezet hat a leginkább, ez pedig nagyban befolyásolja, mely szektorban működik az adott cég. Az ágazati bontás itt látható:

A halálos balesetek listája már máshogy néz ki, ott például az építőipar vezet 22 esettel, aztán a "szállítás, raktározás, posta, távközlés" kategória jön 12 esettel.

A részletekbe beletekintve azt látjuk, hogy a kiskereskedelemben volt a legtöbb baleset (1 603), amit az élelmiszergyártás (1 494) és a fémfeldolgozási termék gyártása követ (1 362).

Érdekesség, hogy hulladékgyűjtés közben 783-an sérültek meg, köztük ketten halálosan, de a szárazföldi, csővezetékes szállítás területén is 1242 balesetet regisztráltak, amelyből ráadásul 9 halálos is volt. Az oktatás is veszélyesebb munka, mint sokan gondolnák, amit jól mutat a 927 tavalyi baleset - igaz, ebből csak egy volt súlyos, illetve egy okozott valamilyen csonkulást.

Azt valószínűleg kevesen gondolták, hogy a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység során jóval többe sérülnek meg (58), mint a film, videó gyártás, televízió műsor gyártása, hangfelvétel kiadása közben (7). Közúti jármű gyártása közben 1278 ember sérült meg, bútorgyártás során 150, gyógyszergyártás közben tavaly 101, szennyvíz gyűjtése, kezelése közben 67, tudományos kutatás, fejlesztés során 36, légi személyszállítás során 4, vízi szállítás során 12, adatszolgáltatás közben 15, reklám, piackutatás közben 5. Ugyanakkor otthon előállított termék készítése során a statisztika szerint senki sem sérült meg.