A hazai vállalatok körében a győri Audin és a szentgotthárdi Opelen kívül csak néhány kisebb autóipari beszállítócég alkalmazza a munkaidő megszervezésre az úgynevezett elszámolási időszakot. Minden egyéb más gyártóipari vállalatnál a munkaidőkeret alkalmazása jellemző. Országos szinten az Audinál és az Opelnél a leghosszabb - egyéves időtartamú - a keretidőszak, míg a munkaidőkeretet jellemzően egy, de maximálisan négy hónapra terjesztették ki a magyar üzemekben.

A nagy port kavaró, rabszolgatörvényként emlegetett Munka törvénykönyve (Mt.) módosítás egyik passzusa lehetővé teszi, hogy az eddigi legfeljebb egyévesről hároméves időtartamúra hosszabbítsák meg az elszámolási időszakot és a munkaidőkeretet, eddig azonban egyetlen hazai vállalat sem döntött úgy, hogy ezt a szabályozást alkalmazza. Vita tárgyát képezi, hogy egyáltalán hol és miért lenne érdemes ezt bevezetni.

Kapcsolódó

Az ügy nem arról szól, hogy "majd fizetjük a túlórát 3 év múlva"

A győri autóipari cégnél alkalmazott elszámolási időszak egy meglehetősen bonyolult rendszer, amelynek lényege, hogy a termelés ciklikusságát rugalmas munkaidő-szervezéssel egyensúlyozzák ki. (Erről részletesen itt írtunk) Központi eleme egy munkaidőszámla, amellyel minden egyes termelésben dolgozó munkatárs rendelkezik. A munkáltató minden héten tart egy "leltározást", megnézi, hogy a heti 40 órához képest több, vagy kevesebb munkát végzett egy adott munkavállaló.

Az eltérés lehet plusz, vagy akár mínusz irányú: előfordulhat azért, mert valamilyen rendkívüli munkát végzett a dolgozó, de megjelenhet azért is, mert olyan műszakrendbe osztották be, amely nem érte el a 40 órát. Amikor többet kell termelni - mondjuk több motort kell gyártani -, a többletmunkaórák felhalmozódnak a számlán, amikor kevesebbet, a felgyűlt többletmunkaórákból levonható a kiesett munkaóra.

Így például ha hétfőn kezdődik egy elszámolási időszak, amelyet vasárnap lezárnak, akkor az e hétre vonatkozó 40 órát kell beosztania a munkáltatónak, ha azonban ő erre a hétre csak 32 munkaórát oszt be - például a pénteki napot lemondja -, akkor ebből következik egy 8 óra mínusz. Ezt az Audi jelenleg, kollektív szerződés alapján egy éven belül jogosult visszadolgoztatni, vagyis csúcsidőszakban munkára berendelni az alkalmazottat. Az Audi-gyárban ugyanakkor mindenkinek van egy bruttó alapbére, amelyet megkap hónap végén, függetlenül attól, hogy egy adott héten 40 vagy csak 32 órát dolgozott. - magyarázta lapunknak Neupor Zsolt munkajogász.

A negatív órák akkor keletkeznek, amikor a munkáltató nem tud elegendő feladatot adni, az Audinál pedig fennállhat a termelésingadozás. Amikor egy modellciklus (például A3-as) fölfelé fut, akkor rengeteg a munka és nincs mínuszóra. Negatív óra olyankor jöhet létre, ha egy modell termelési ciklusa már "lefelé megy" ez esetben már nem kell akkora darabszám, de hasonló időszak lehet a nyári leállás, vagy legutóbb a tavaly szeptembertől bevezetett EU-s környezetvédelmi szigorítást követő időszak (amely egyebek közt a Volkswagen-konszern egészét érintette), amikor leállást okozott, hogy az üzemnek nem volt elegendő motorja, amely megfelelt volna az új WLTP-bizonyítványnak, így azokat a gépkocsikba sem tudták beépíteni.

2016 után elsősorban a modellciklus-kifutás miatt elég sok negatív óra keletkezett, ezzel párhuzamosan - akárcsak a magyar gyártóiparban szinte mindenhol - elég erőssé vált a munkavállalók fluktuációja.

Ettől fogva kezdte a vállalat alkalmazni kisebb esetszámban azt az eljárást, hogy amennyiben egy dolgozónak megszűnt a munkaviszonya és az időszámlájának egyenlege mínuszt mutatott, akkor visszakövetelte, vagy olykor a fizetéséből levonta az erre az időre vonatkozó bérét. Emiatt az elmúlt években - főként a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon - számos pert is elindítottak, amelyek tárgya, hogy a negatív órákra eső fizetést jogosult-e visszakövetelni a munkáltató - magyarázta a szakember.

Az ügyben megkerestük az autóipari vállalat sajtóosztályát, amely a következő választ adta: az Audi Hungaria a munkaügyi vitát nem kívánja kommentálni.

"Bagatell" összegekről szólnak a viták

A mínuszórás perek számáról Neupor Zsoltnak csak becslései vannak: az esetszám húsz és ötven között lehet, ő maga  Győrben tíz fölötti ügyet képvisel. A pontos számot meghatározni azért nehéz, mert nem csak Győr-Moson-Sopron megyeiek dolgoznak az Audinál, hanem az ország különböző részeiből - főleg a környező megyékből - érkeznek az alkalmazottak, márpedig a munkajog szerint nemcsak a cég székhelyén illetékes bíróságon, hanem a munkavállaló saját lakhelye szerinti bíróságon is indíthat pert a vállalkozás ellen. A jogász szerint bizonyosan voltak olyan dolgozók, akik ebben az ügyben érintettek, de nem fordultak bírósághoz, az ő számukról azonban nem létezik becslése.

Fontos, hogy az Audi gyakorlata - tapasztalata szerint - nem volt egységes: némelyik munkavállaló esetén visszakövetelte, valamelyiktől nem, tehát meglehetősen hektikusan alkalmazta. Jellemzően 100-200 ezer forint közötti összegeket követelt vissza a társaság és átlagosan 200 körüli negatív órája halmozódott fel a pereskedő kollégáknak, amely körülbelül egy hónapnyi, vagy azt némileg meghaladó munkabérükkel egyenértékű díjazású. Több évre visszamenőleges mínuszórákat nem is görgethettek maguk előtt, hiszen egyéves az elszámolási időszak: ha például valaki 2019. január 20-án szűnt meg a munkaviszonya, akkor a cég csak olyan negatív óra díjazását követelheti vissza, amely 2018. január 20-a után keletkezett.

A munkáltató kétfajta módon járt el ezekben az ügyekben: korábban az volt a bevett szokás, hogy a munkaviszony megszűnése után a társaság fizetési felszólítást küldött a munkavállalónak. (A törvény szerint fizetési felszólítás útján csak a mindenkori minimálbér háromszorosát meg nem haladó összeg érvényesíthető.)

Bár már 2016-ban is volt ilyen eset, 2018 során vált elterjedtebbé, hogy a munkáltató az utolsó havi bérből közvetlenül levonta a mínuszórákra vonatkozó díjazást. Ilyenkor az elmaradt munkabérért kell perelni, ami egy új gyakorlat. Volt olyan azonban, amikor a dolgozó már a kezdetkor erélyesebben lépett fel a céggel szemben, ekkor végül nem vontak le a fizetéséből - hívta fel a figyelmet Neupor.

Precedens: egy pert már megnyertek

A mínuszórás perekben két esetkörről lehet beszélni: az egyik a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése. Egy ilyen esetben a Győri Törvényszék már jogerős ítéletet hozott 2018 novemberében, amikor kimondta, hogy a munkáltató nem jogosult visszakövetelni ezt az összeget. Az ügyben érintett dolgozó pere 2016-ban kezdődött és az elszámolási időszak alkalmazása mellett mínusz 235,41 óra egyenlege keletkezett munkaviszonya megszüntetéséig, ezért 132 997 forintnyi tartozást követelt tőle az Audi.

Az elsőfokú bíróság nem adott igazat a dolgozónak, ám másodfokon már megnyerte az ügyet. Neupor Zsolt a perben azt az álláspontot képviselte, hogy az Audinál speciális eset áll fenn, így nem csak a törvény betűjét kell alkalmazni az elszámolási időszaknál, hanem a meglehetősen bő szabályozást tartalmazó vállalati kollektív szerződés tartalma alapján sem lenne jogosult a munkáltató a negatív órák díjazását visszaszedni.

A második esetkörbe tartoznak azok az ügyek, amelyekben a munkavállaló mondott fel, e téren várhatóan január végén születik egy jogerős ítélet. A peres felek előtt még mindkét esetkörben a jogerős ítélettel szemben nyitva áll a lehetőség, hogy a Kúriánál felülvizsgálatot kérjenek.

Miért szükséges alkalmazni?

Lapunk több forrástól is úgy értesült, hogy a mínuszóra-díjazás utólagos behajtása akár visszatartó eszköz is lehet a cég kezében a munkaerőhiány ellen, ezzel ugyanis meg lehet fogni a kollégákat, hogy amennyiben távozni kívánnak, vissza kell fizetniük 100-200 ezer forintokat. Ez meggondolásra késztethet főleg fiatalabb dolgozókat, akiknek nincs tartalékuk.

Neupor Zsolt szerint azonban e gyakorlatnak eddig érdemben nem volt visszatartó ereje - azon kívül, hogy elégedetlenséget szült - akik el akartak menni a cégtől, azok elmentek.

Az emberek inkább csak nevettek, meg morogtak, aki perre ment, többnyire vállrándítással elintézte annyival, hogy legfeljebb, ha úgy dönt a bíróság, akkor majd visszafizeti.

Az új Mt.-módosítás annyiban hozhatna változást, hogy - amennyiben ezt kollektív szerződésben szabályoznák - ezeket a negatív órákat már nem egy, hanem három év alatt tudná visszadolgoztatni a vállalat, vagy akár 36 hónapra visszamenőleg elkérni a negatív órákra vonatkozó bért felmondás után. A jelenlegi rendszer szerint ugyanis, amennyiben a dolgozó egy év után nem mond fel, akkor a régebbi negatív órák lenullázódnak és kikerülnek a rendszerből.

A túlórák - elszámolási időszakon felüli munkaóra és a közölt munkaidő-beosztástól eltérő munka - vonatkozásában az új 400 órás limit nem értelmezhető az Audi esetén, hiszen kollektív szerződés alapján 300 óra a maximum, amelyet eddig az üzem több területén nem is tudtak kihasználni, látva a peres ügyeket. A vállalatnál az sem fordul elő, hogy e túlórapénzeket ne fizessék ki rendesen - magyarázta a munkajogász.

Az egyéves elszámolási időszakot alkalmazó másik nagy cégnél, az Opel Szentgotthárd Kft.-nél nem ismertek mínuszórákkal kapcsolatos jogviták. A többi nagy gyártóipari vállalatnál pedig föl sem merült eddig ez a lehetőség, hiszen a jellemzően néhány hónapos munkaidőkeret során nem keletkezik annyi negatív óra, hogy egyáltalán érdemes legyen visszafizetésről beszélni.