A lap szerint a magyarországi autógyártók attól tartanak, hogy súlyos következményei lehetnek annak az uniós rendeletnek, amely a korábban tervezettnél egy évvel kevesebb időt biztosít az autógyáraknak arra, hogy felkészüljenek a gépkocsik károsanyag-kibocsátásának valós üzemben történő mérésére (RDE).
Ez annyit jelent, hogy nem tesztkörülmények között kell mérni a kibocsátást - mint ahogy eddig történt -, hanem közútihoz hasonló viszonyok mellett. Az iparági szereplők becslése szerint a fejlesztések elvégzéséhez szükséges egy év megvonása 15 százalékos termeléskiesést okoz majd a magyarországi gyártóknak - válaszolta Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő kérdésére.
Magyarország - másik két országgal együtt - éppen ezért nem is szavazta meg a javaslatot.
Az RDE vizsgálati eljárás alapjait az Európai Bizottság 2014 novemberében mutatta be először. A dízelbotrány után a bizottság és több tagállam is a jogalkotási eljárás felgyorsítását szorgalmazta. A Műszaki Bizottság-Gépjárművek elnevezésű bizottság 2015. október 28-án minősített többséggel megszavazta a valós vezetés közbeni új mérési eljárásra vonatkozó szabályokat. Az ülésen Magyarország is támogatta a végső kompromisszumos javaslatot, amely az új vizsgálati eljárásnak való megfelelés határidejét - a már korábban típusjóváhagyást szerző gépkocsik esetében - az eredetileg tervezettnél egy évvel későbbre halasztotta. A teljesen új, eddig nem alkalmazott RDE vizsgálat szigorú jóváhagyási követelmény, amelynek bevezetése hosszú távon hozzájárul a levegőminőségi célok teljesítéséhez, az autógyártókra viszont az átállás időszakában jelentős terhet ró. Ezt a terhet a Magyarországon letelepedett gyártók tudomásul vették és vállalták. Most viszont az unió felülírta korábbi szabályozását, és a felkészülésre biztosított egyéves haladékot megvonta a gyártóktól, ráadásul mindezt anélkül, hogy az eltérő ütemezés hatásait vizsgálta volna - olvasható a lapban.