Eddig az volt Európai Unió alapkoncepciója, hogy az elmaradott térségeket támogatja, ám az új költségvetési időszakban már a közös uniós célok kerültek a középpontba, ehhez kell kapcsolódniuk a nemzeti programoknak - közölte keddi sajtótájékoztatóján Cséfalvay Zoltán, az NGM gazdaságstratégiáért felelős államtitkáar. Egy irányba kell húznia az összes fejlesztésnek, ezért hívjuk ezt Partnerségi Megállapodásnak az uniós és a tagállamok közötti szerződéseket.
Az NGM ennek a dokumentumnak az első tervezetét már benyújtotta az Európai Uniónak és jó hír, hogy július elsején az EU visszajelzett, hogy befogadja a dokumentumot - emelte ki az államtitkár, aki hozzátette, hogy ezzel Magyarország - Finnország után - a második, amelyik átment a megfelelőségi teszten. Most megnyílik a lehetőség a széleskörű szakmai konzultációra, a 170 oldalas dokumentumot ugyanis feltöltik a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapjára.
Amint ez lezajlott, a jelenlegi elképzelések szerint idén novemberben nyújtjuk be az uniónak a Partnerségi Megállapodás végleges tervezetét, amely már tartalmazza a magyar elképzeléseket az leendő operatív programokról. Itt több változásra is fel kell készülni, hiszen például az operatív programok száma 16-ról 9-re csökken, illetve jelentős súlyeltolódásokkal is lehet számolni - hívta fel a figyelmet Cséfalvay. A magyar elképzelések szerint a foglalkoztatás támogatására például az eddigi dupláját, 1200 milliárdot költenének 2014 és 2020 között, a kkv-k versenyképességének javítására 1100 milliárdot, a közlekedés fejlesztésére 900 milliárdot, az energiahatékony gazdaságra 800 milliárdot, ami háromszoros növekedés az eddigiekhez képest, ahogy az eddigi duplája, közel 700 milliárd forint jutna a kutatás-fejlesztés, illetve innováció támogatására is. Ezzel lehetne elérni Cséfalvay szerint azt, hogy fenntartható, magas hozzáadott értékű gazdasági növekedést érjen el az ország.
A magyar célok mindennek megfelelően meglehetősen ambiciózusak: a tervek szerint 2020-ra a foglalkoztatási ráta 75 százalékra növekszik, a kutatás-fejlesztésre fordított összeg eléri a GDP 1,8 százalékát, a megújuló energiaforrások részaránya 14,6 százalékra nő, az energiahatékonyságot 10 százalékkal növeljük, 30 százalék fölé nő a felsőfokúak aránya a lakosságban, illetve 450 ezerrel csökken a szegénységben élők száma.
Az operatív programok már készülnek, erről már az unióval is konzultálunk, ám végleges formájukat csak a következő év első negyedévére várja Cséfalvay. Pályázatok ettől függetlenül akár már hamarabb is megjelenhetnek, ám csak a hazai költségvetés terhére, hiszen, ha az operatív programokat mégsem úgy fogadják el, ahogy mi szeretnénk, akkor előfordulhat, hogy a hazai költségvetésből kell ezeket a tendereket finanszírozni. Ez azonban nem valószínű az államtitkár szerint, hiszen olyan pályázatokat fognak kiírni, amelyek már eddig is jól pörögtek, illetve benne vannak az uniós által továbbra is támogatott területeken.