Az elmúlt két év alatt, 2013-2014-ben a magyar gazdaság mintegy 5 százalékkal bővült, aminek mintegy fele a jegybanki alapkamat 24 hónapon keresztül történt folyamatos csökkentésének és a növekedési hitelprogramnak köszönhető - tette hozzá az elnök.
Az nhp+-ba az átlagos, közepes hitelképességű, kevesebb fedezettel rendelkező vállalkozások fognak bekerülni - fogalmazott Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. A jegybank nem mondja meg a bankoknak, mely vállalatokat hitelezzék az nhp és melyeket az nhp+ keretében. A hitelképes vállalkozások jelentős része nem jut finanszírozáshoz az nhp keretében, az nhp-n kívül pedig csak rövid futamidőn, magas kamatok mellett kap hitelt. A kkv-hitelállomány jelenleg stagnál, az nhp a visszaesés megállítására volt képes, az új program nyomán végre emelkedhet az állomány.
Az nhp+ előtt a jegybank de hónapokon keresztül egyeztetett az érintettekkel a befagyott hitelelezésről, az eddig el nem ért ügyfelekről. Az nhp a működő kkv-k mintegy negyedét érte csak el, a bővítéssel azonban elérik az 50-60 százalékukat. A bankrendszer részéről komoly igény volt arra Matolcsy szerint, hogy az MNB a kockázatok mérséklésében is közreműködjön.
Az nhp+ keretében nyújtott forintlikviditás minden hitelintézet számára azonos feltételek mellett érhető el. Ezzel a jegybank arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, hogy a csökkenő hitelkockázati költségek hatására ne csak a jó, hanem a kkv-k nagyobb részét kitevő közepes hitelképességű kis- és közepes cégeknek is fix kamatú, hosszú futamidejű finanszírozást nyújtsanak.
Egy kérdésre Matolcsy kiemelte: az MNB nagyon jó eredménynek tartja, hogy tavaly stagnált az államadósság GDP-arányos mértéke.
Ezek voltak az előzmények
Hétfő reggel az MNB vezetése egyeztetett a vezető hazai pénzintézetek vezetőivel. Az eszmecserén többek között az nhp kibővítéséről, a hitelezés támogatásáról, a devizahitelek kivezetésével kapcsolatos tennivalókról, valamint egyéb szabályozói kérdésekről esett szó.
Az MNB kiterjesztené az nhp-t a nagyvállalatokra is, és módosítana a feltételeken, garanciavállalási elemekkel - mondta január 26-án Matolcsy György MNB-elnök az állami rádióban. Ezzel a tavalyi több mint 500 milliárd forint után idén 1000 milliárdot helyezhetnének ki a bankok. is a részei lehetnek.
Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója január 20-án a bécsi az Euromoney konferencián arról beszélt, hogy az ECB mennyiségi lazítási programjához hasonló magyar programon gondolkodnak. Ez az nhp-hoz hasonló lehetne, vagy annak egy kiterjesztett változat.
Januárban megállt az nh2
Idén január 30-ig az MNB növekedési hitelprogram második szakaszában (nhp2) részt vevő hitelintézetek 601,2 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást, amelyből idáig 484 milliárdot folyósítottak - adta hírül a jegybank a friss számokat február 3-án. Ez a hitelmennyiség összesen 20 750 ügylethez, 14 271 vállalkozáshoz kapcsolódott.
Mindez azt is jelenti, hogy a korábbi hónapokban jellemzően havi 50-60 milliárd forint értékű nhp2-es kedvezményes, 2,5 százalékban maximált hitelre szerződtek a magyarországi pénzintézetek, addig az év utolsó hónapjában felpörögtek és a havi bővülés 75,4 milliárd forint volt, ami az év legerősebb adata lett - csakhogy 2015. januárba szinte teljesen megállt a program, a havi bővülés csupán 17 milliárd volt. Ezzel párhuzamosan a havi folyósítás decemberi rekordja (64,1 milliárd forintot utaltak a bankok) után januárban 11,7 milliárd következett.
Bár már 2014 eleje óta a piaci várakozás az volt, hogy a december lehet a legerősebb hónap és a banki hitelbírálókra nehéz karácsonyi időszak vár, de akkor még úgy volt, hogy a program 2014. december 31-ével véget ér. Tavaly ősszel azonban a monetáris tanács (MT) úgy döntött, hogy az nhp2 keretösszegét ezer milliárd forintra emeli, az igénybevétel határidejét pedig 2015 végéig meghosszabbítja. Ráadásul - a korábbi várakozásokkal szemben - az uniós pályázati dömping sem indult be 2014 őszén-végén, az majd csak idén következik.
| Leszerződött összeg | Folyósított összeg | |||
| (hó végén) | (havi változás) | (hó végén) | (havi változás) | |
| 2014. ápr. | 126,0 | n.a. | 98,3 | n.a. |
| május | 175,0 | 49,0 | 141,4 | 43,1 |
| június | 223,4 | 48,4 | 183,7 | 42,3 |
| július | 295,2 | 71,8 | 238,7 | 55,0 |
| augusztus | 337,4 | 42,2 | 272,5 | 33,8 |
| szeptember | 402,7 | 65,3 | 330,1 | 57,6 |
| október | 452,0 | 49,3 | 369,7 | 39,6 |
| november | 508,8 | 56,8 | 408,2 | 38,5 |
| december | 584,2 | 75,4 | 472,3 | 64,1 |
| 2015. jan. | 601,2 | 17,0 | 484,0 | 11,7 |
| Forrás: MNB, Napi.hu-számítás | ||||
A friss összesítés szerint a leszerződött 601,2 milliárd forint csaknem 97 százaléka új hitel (a hitelkiváltás a keretösszeg maximum tíz százaléka lehet). Ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 62 százalék, az új forgóeszközhiteleké 26 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék.
| Megnevezés | I. pillér | II. pillér | |||
| Új beruházási | Új forgóeszköz | EU-s | Beruházási | Forgóeszköz | |
| Szerződéses összeg (milliárd Ft) | 360,1 | 154,6 | 67,6 | 13,8 | 5,1 |
| Átlagos hitelméret (millió Ft) | 22,8 | 57,7 | 36,2 | 43,5 | 70,5 |
| Szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamidő (év) | 6,9 | 2,2 | 1,4 | 6,5 | 2,4 |
| Forrás: MNB | |||||
A II. pillér keretében (forint- és devizahitel-kiváltásra) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 73 százalék, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 27 százalék; a II. pillérben folyósított hitelek 78 százaléka forinthitelek kiváltását, míg 22 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta.