A Művészetek Palotája (Müpa) beruházás 2035-ig hatályos szerződésen az adófizetők akár 168 milliárd forintot is bukhatnak. A G7 számításai szerint a Müpa éves költsége az összes magyar színház és múzeum állami támogatásának negyedét vitte el az utóbbi tíz évben.
A több kormánycikluson átívelő projektre végül úgynevezett PPP (public-private partnership) megállapodást kötöttek, méghozzá a lap szerint 2005-ben Hiller István akkori kultúrminiszter előnytelen szerződést hozott össze. A végleges konstrukción a Müpát fejlesztő TriGránitnak az eredetileg kalkulált 8 százalékos megtérülést 2018-ig végül 23 százalékra sikerült feltornásznia. Ráadásul Hillerék euró alapon szerződtek, aminek devizakockázatát a magyar állam állta.
A G7 azt rja, hogy a TriGránit egykori tulajdonosa, a 2018-ban elhunyt Demján Sándor és örökösei ráadásul hatalmas haszonra tettek szert a beruházáson, noha Demjánt az ország egyik legvagyonosabb embereként műértő és mecénáskodó üzletemberként ismerték. A Forbes-nak 2016 decemberében Demján úgy nyilatkozott, hogy közel 20 milliárd forintot adományozott közérdekű célokra. A G7 szerint 23 milliárd forint adózott eredményhez jutott a TriGránit 2018-ig, vagyis így is 3 milliárddal több profithoz jutott.