Alaposan kitömte a kormányközeli cégeket az MNB

Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Garancsi István és Szíjj László cégei is sok milliárd forinttal részesültek eddig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjából. Az MNB már csaknem 138 milliárd forintot elköltött a 300 milliárd forintos keretből, pedig a programban részt vevő 27 társaság többsége még csak a szükséges minősítést szerezte meg, a kötvényeket nem dobta a piacra.

Tíz cég a finanszírozási listán

Az MNB most frissített listája szerint tíz cég kötvényeiből vásárolt eddig az elsődleges piacon összesen 113,6 milliárd forint értékben, emellett a másodlagos piacon is elköltött 24,34 milliárdot nyolc vállalkozás hitelpapírjaira. A program szabályzatában az áll, hogy a jegybank a kibocsátáskor a hitelpapírok legfeljebb felét jegyezheti le, de a másodlagos piacon további kötvényeket vásárolhat, de legfeljebb egy adott sorozat 70 százaléka kerülhet a birtokába. További szigorítás még, hogy egy-egy cégcsoporttal szemben legfeljebb 20 milliárd forintos kitettsége lehet az MNB-nek.

Azzal, hogy az MNB megvásárolja a cégek kötvényeit, jól járnak az érintett társaságok, hiszen így alacsonyabb hozam mellett tudnak hitelpapírokat kibocsátani, vagyis olcsóbban jutnak forráshoz. Az eddigiek alapján pedig a jegybank sok esetben maximálisan kihasználta a lehetőségeit, vagyis a kibocsátáskor megvásárolta a kötvények felét, majd szinte azonnal vett a másodpiacon még annyi hitelpapírt, hogy a nála lévő állomány már megközelíti a sorozat 70 százalékát.

NER-közeli cégek a fő nyertesek

A 20 milliárd forintos kitettséget még egyik kötvénykibocsátónál sem érte el a jegybank, de vannak olyan cégek, amelyeknél már közelíti a limitet. A legtöbb pénzzel eddig a Szíjj László érdekeltségébe tartozó, közbeszerzéskirály Duna Aszfaltot finanszírozta a jegybank. Az aukciónál 15 milliárd, a másodlagos piacon pedig további 3,12 milliárd forintnyit vásárolt a kötvényeiből. A jegybank egyelőre 60,4 százalékon áll ebben a sorozatban, vagyis vásárolhat még az építőipari cég kötvényeiből, egészen addig, amíg eléri a 20 milliárdos volument.

18 milliárd forint fölött van az MNB-nél egy másik építőipari cég, a Futó Péter érdekeltségébe tartozó Cordia kötvényeinek állománya is. Az NKP keretein belül a Cordia bonyolította le a legnagyobb kibocsátást, összesen 44 milliárd forintosat, ebből a jegybank szokatlanul keveset, 18,05 milliárd forintnyit jegyzett le, a másodlagos piacon pedig eddig nem vásárolt belőle.

A bronzérmes a Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozóhoz köthető Opus Nyrt. lett. Az Opus 28,6 milliárdos kibocsátásának a felét már az aukción megvásárolta az MNB, majd további 3 milliárd forint értékben vett a kötvényeiből a másodlagos piacon.

Mészáros Lőrinc cégeinek a kötvényeiből is vehet még az MNB, és vásárolhat még a szintén kormányközeli élelmiszeripari mágnáshoz, a debreceni Bárány Lászlóhoz köthető Baromfi Coop hitelpapírjaiból is. A Baromfi-Coop kétféle kötvényt is a piacra vitt, egy hét- és egy tízéveset, a jegybank ezekből az elsődleges és a másodlagos piacon több mint 17 milliárd forintnyit vásárolt fel.

Tiborcz és Garancsi kimaxolta a programot

Ezeknél a cégeknél egyelőre nem érte el a jegybank a maximális finanszírozási limiteket. Akad azonban több olyan vállalkozás is, amelyek kötvényeinél már 70 százalékon áll az MNB részesedése. Az egyik ezek közül az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Appeninn. Az ingatlanos társaság 20 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki nemrég, a jegybank ebből az első körben 10 milliárdot jegyzett le, és még ugyanazon a napon megvásárolt további 3,95 milliárdot, amivel 69,75 százalékos tulajdonos lett a sorozatban, vagyis gyakorlatilag az MNB lett az Appeninn egyik legnagyobb hitelezője. Az Appeninnhez olyan ingatlanok tartoznak, mint például a Club Aliga vagy az Andrássy út 59.,amely a Mészároshoz köthető Opusnak a székhelye is.

Kimaxolta a program lehetőségeit a Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő is. A szintén kormányközeli vállalkozóként számon tartott Garancsi cége 20 milliárd forintnyi kötvénnyel ment a piacra, ebből a jegybank 13,92 milliárdot vásárolt meg rögtön a kibocsátást követően.

70 százalékon, vagy csaknem 70 százalékon áll az MNB a Pannonia Bio, az Unix Autó és az Alteo kötvénysorozatában is. Egyedül a Mol az, amelynek a hitelpapírjából nem vett a másodpiacon a jegybank, és beérte 50 a sorozat 50 százalékával.

Nagy a kockázat

A kibocsátók közül viszont egyedül a Mol az, amelyik vállalatként nincs a bóvli kategóriában, és a kötvényei sincsenek abban egyetlen nagy hitelminősítő szerint sem. Az MNB a programot úgy hirdette meg, hogy már B+ minősítéssel beférnek az olcsó finanszírozásra vágyó vállalkozások, a B+ kategória viszont meglehetősen mélyen van már a hitelminősítők rangsorolásában: az úgynevezett magasan spekulatív kategóriába tartozik.

A Tiborczhoz köthető Appeninn éppen csak átcsúszott cégként a listán, igaz a kötvényét a B+-nál eggyel jobb, BB- minősítéssel illette a Scope Ratings. A megfelelő hitelminősítést megszerzett cégek harmada kapott B+ minősítést. A kötvényeket 27-ből 6 esetben értékelték csupán B+-ra a hitelminősítők, míg a befektetési kategóriás, minimum BBB-besorolást a Molon kívül csak három cégnek (Opus Global, Alteo és Wingholding) a papírjaira adták meg.

A legújabb NKP-s aspiráns, a 30 milliárdos kötvénykibocsátásra készülő kormányközeli TV2 Media Csoport is éppen csak átcsúszott a vizsgán. A hitelminősítő értékelése szerint a magyarországi médiapiacon korlátozottak a cég lehetőségei, és a profitabilitása is ingadozik, egyebek között ennek köszönhető az alacsony besorolás. A kötvénykibocsátás egyik célja a TV2 meglévő hiteleinek kiváltása olcsóbbra, ebben segíthet majd az MNB.