Kevesebb, mint 40 milliárd forint maradt áprilisra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretösszegéből. A 2019 közepén indult program keretét többször is emelték, az utolsó módosítás után 1550 milliárd forintra nőtt, és a jegybank honlapján lévő táblázat szerint márciusra 1512,2 milliárd forintnyi el is fogyott belőle. A program indulása óta összesen 114-szer vásárolt vállalati kötvényeket az MNB az elsődleges, és 99 alkalommal a másodlagos piacon. A programban 88 nagyvállalat vett részt, illetve két cégnél, a Molnál és az OTP-nél a két-két különleges munkavállalói résztulajdonosi program (kmrp) is ennek keretében bocsátott ki kötvényeket, hogy részvényeket vásárolhasson a befolyt pénzből a dolgozói számára.
A megmaradt keretre hatalmas lenne a kereslet a mostani kamatkörnyezetben, de olyan pályázó cég már kevés van, amelyik nem jutott túl a sikeres kötvénykibocsátáson. Valószínűnek tűnik, hogy az alig 38 milliárd egy része már a mai napon sincs meg, hiszen a Caola a napokban hajtott végre sikeres kötvénykibocsátást 7,06 milliárd forint értékben. Ennek a pénzügyi teljesítése hétfőn történt meg, és az MNB legfrissebb adatbázisa még nem is tartalmazza.
A még kibocsátás előtt álló cégek között van a Waberer's International fuvarozó vállalat, és szintén nem részesült még a programból az Alfa Equity Holding. Utóbbi cég tavaly év végén megpróbálkozott egy kötvényaukcióval, de a 8,6 milliárd forintosra tervezett kibocsátás sikertelenül zárult.
Olcsóbban jutottak forráshoz jó időben
Az NKP-ban azért érte meg részt venni a cégeknek, mert a segítségével jóval olcsóbban juthattak fix kamatozású hosszú lejáratú forráshoz, mintha normál piaci körülmények között adósodtak volna el. Az MNB ugyanis az aukció során az elsődleges piacon lejegyezhette a kötvények felét, amit általában meg is tett, ezzel pedig jelentően levitte a hozamokat. A jegybank emellett a másodpiacon is beállt a vevők közé, így a hozamok biztosan alacsonyak maradtak. A Caola például BB-s hitelminősítés mellett, ami bőven bóvlinak számít, csupán 84 bázisponttal magasabb kamattal tudott 10 éves kötvény kibocsátani a múlt héten, mint a magyar állam, amelynek a hitelminősítése BBB, vagyis három fokozattal jobb, és az úgynevezett befektetésre javasolt kategóriában van.
Voltak azonban olyan cégek is a program során, amelyeknek sikerült a magyar államnál is kedvezőbb átlaghozammal eladniuk a kötvényeiket, a Richter például az állampapírok hozamánál több mint egy százalékponttal alacsonyabb hozammal tudott több mint 70 milliárd forintnyi forrást bevonni az NKP-ban. Igaz, a Richter hitelminősítése még a magyar államénál is jobb egy fokozattal, BBB+.
Nem bóvli minősítésű kötvény viszonylag kevés volt a programban. A Richter mellett a Magyar Telekom kapott BBB+ hitelminősítést a Scope Ratingstől, az MVM Energetika BBB a Fitch Ratingsnél, a CPI Hungary Investments Kft. Baa2 a Moody'snál, ez utóbbi két cég ugyanolyan hitelminősítésű, mint a magyar állam. A Mol és a Flextronics BBB- kategóriában vannak az S&P-nél, a GTC Magyarország pedig a Scope-nál, eggyel lejjebb a magyar államnál. Anyacégeik révén lényegesen jobb minősítéssel rendelkezik a Mercedes és a Nestlé, előbbi A besorolást kapott a Scope-nál, utóbbi Aa3 a Moody'snál, ami két kategóriával jobbnak számít a magyar állampapírénál.
A többi cég azonban bóvli besorolású, bár akadnak olyanok, amelyeknek a kötvénye elérte a befektetésre ajánlott kategória alját, például ilyen volt az Alteo és az Opus Global. A részt vevő cégek több mint egyharmada éppen csak átvitte a hitelminősítőknél a programban való részvételhez szükséges minimális szintet, a B+ besorolásban van. Sőt olyan is akad, amelyiket azóta leminősítettek, és már kikerült a program által elvárt kategóriából. Az ingatlanberuhásokkal foglalkozó Appeninn Nyrt. B+ minősítéssel szállt be az NKP-ba 2019-ben, egy évvel ezelőtt azonban a Scope B-re minősítette le, mivel úgy látta, nőttek a vállalattal kapcsolatos kockázatok. Az Appeninn túl kicsi cég, túl sok a budapesti ingatlan a portfóliójában, ráadásul a bérleti díjak többségét néhány nagy bérlő fizeti.
A kormány kedvencei előnyben
A jelenleg Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Appeninn még 2019 novemberében bocsátott ki kötvényeket 20 milliárd forint értékben, ezekből az MNB akkor 13,95 milliárd forintnyit vásárolt meg, 10 milliárdot az elsődleges kibocsátás során, a többit a másodpiacon. Ekkor az ingatlanos cég legnagyobb tulajdonosa még a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPS Zrt. volt. Orbán Viktor miniszterelnök veje azzal indokolta 2020 májusában a kiszállását a cégből, hogy nem akart olyan vállalkozásban benne lenni, ami állami és önkormányzati támogatásokat nyerhet el.
Az Appeninn mellett még számos kormányközelinek mondott cég vett részt a kötvényprogramban. A Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt, a másik kormány kedvencnek számító építőipari vállalat, a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market kétszer is élt a lehetőséggel. 2019 októberében majd tavaly novemberben bocsátott ki 20-20 milliárd forintnyi hitelpapírt. Az MNB-nél jelenleg már csaknem 30 milliárd forintnyi Market Építő kötvény van. Scheer Sándor, a Market a társaság alapító-társtulajdonosa és vezérigazgatója a gyorsétteremüzletbe is beszállt három évvel ezelőtt, az éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. 33 milliárd forintnyi névértékű kötvény bocsátott ki tavaly, ebből 22,2 milliárd forintnyit vett meg a jegybank.
Bárány László debreceni élelmiszeripari vállalkozó is jó viszonyt ápol a kormányzattal, az érdekeltségébe tartozó Baromfi-Coop Zrt. összesen 28,5 milliárd forintnyi kötvénykibocsátáson van túl, ebből 17,7 milliárdot vett meg az MNB. A B+N Referencia Zrt. is kormányközelinek tartott vállalkozás, amelyet Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszterhez és Tombor András vállalkozóhoz kötnek. A B+N is éppen csak elérte a Scope-nál a minimális, B+-os szintet, a jegybank mégis úgy döntött, hogy a 10 milliárdos kibocsátásából a maximális 7 milliárdot betárazza.
Még szintén 2019-ben túljutott a sikeres kötvénykibocsátáson a Hell Energy, a kormánnyal szintén jó kapcsolatot ápoló Barabás Ernő és családja tulajdonában lévő borsodi cég több mint 29 milliárd forintnyi forráshoz jutott így, amiből csaknem 19 milliárd forintot az MNB adott. A Hell később zöldkötvényeket is kibocsátott a programban, ezekből a jegybank csaknem 46,5 milliárd foritnnyit vett meg.
Bár Tiborcz István tavaly kiszállt az Appeninnből, és az NKP-ban sem vettek részt a cégei, a barátjaként emlegetett Szeivolt István érdekeltségébe tartozó Épkar Zrt. sikeresen bocsátott ki kötvényeket 2020 novemberében. A budapesti vizes vb-n is hatalmasat kaszáló Épkar Zrt. többségi részvényese Szeivolt István, akinek fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak.
A 4iG a legnagyobb NKP-s
A kormányközeli cégek listája a programban hosszú. A DVM Construction például azzal került be a hírekbe, hogy az MNB annak idején tőlük vásárolta meg az Eiffel Palace-t. 2020-ban a jegybank megvásárolt 4 milliárd forintnyit a csoport 8 milliárd forint értékben piacra dobott kötvényeiből is. A luxus irodaházat a jegybank azóta eladta.
A jegybank más kedvenc ingatlanos cégeit is boldogan hitelezte a programban. A GTC csoport egyebek mellett azzal vált ismertté, hogy a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. megvásárolta a többségi tulajdonrészét. Az ingatlanos cég kétszer is kibocsátott kötvényeket a programban.
Orbán Viktor jó barátja, Mészáros Lőrinc az Opussal kétszer is sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre az NKP-ban, de a program legnagyobb nyertese végül a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG telekommunikációs és informatikai vállalat lett. A 4iG már az elsők között jelezte, hogy részt akar venni a programban, a T-Systems megvásárlására kellett volna nekik a forrás. Az a tranzakció azonban meghiúsult, így a kötvénykibocsátás először elmaradt. Később viszont három aukción összesen 389 milliárd forinthoz jutott a cég, a kötvényekből 100 milliárd forintnyit vett meg az MNB, a többit piaci szereplők jegyezték le.