Bár a kiskereskedelmi szektor munkaerőhiányáról szóló hírek eddig főleg a külföldi tulajdonú élelmiszerláncokat érintették, a szakmai szervezetek szerint immár a nagy, hazai - szövetkezeti és franchise - hálózatok is sarokba vannak szorítva a helyzet miatt.
A nemzetközi láncoknál, az átlagot nézve magasabbak a bérek a hazaiakhoz képest, amit csak megfejel, hogy a nagy külföldi hálózatok többsége két számjegyű béremeléssel reagált a tavalyi évtől kezdve az egyre feszítőbb munkaerőhiányra. Így például Lidl idén márciusban 5, júliustól pedig további 15 százalékos bérfejlesztést nyújtott minden fizikai dolgozójának, a Tesco átlagosan 11 százalékos, az Auchan és a Spar pedig 10-10 százalék körüli mértékben emelte alkalmazottai többsége - elsősorban az áruházi dolgozók - fizetését.
Hozzájuk képest a Coop, a CBA és a Reál csak szerényebb, a kötelező minimálbér emelés mértékét belőve, 5 százalék körüli volumenben emelte a dolgozói kereseteket 2016-ban, a Coop hálózata konkrétan 5,4 százalékkal - mondta a Napi.hu-nak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Ezen felül kompenzáció alig volt: jellemzően csak - területenként és bolttípusonként eltérő mértékben - kisebb, "mellékes" juttatásokat kaptak a hazai hálózatok dolgozói.
Nem lehetnek örökké röghöz kötve
Sáling szerint a magyar üzletláncok eddig azért lehettek kevésbé érintettek a munkaerőhiány miatt, mert üzleteik többsége kistelepüléseken működik, ahol a dolgozók mentalitásukból fakadóan, nehezen mozdulnak, így alacsony volt a fluktuáció. Emellett faluhelyen, a rövidített nyitva tartás miatt jelentős számban részmunkaidős dolgozókkal is át lehetett hidalni a munkaerőproblémákat. Ám úgy látja, mostanra már arrafelé is "kinyílt az emberek szeme". Az elvándorlás nem csak a határon túlra irányulhat, szerinte vidéken a legnagyobb csábítást az ipari parkok jelentik, ahová a kiskereskedelmi kereseteknél 20-30 ezer forinttal több elérhető bérért egyre többen mozdulnak meg. Emellett már a nemzetközi láncok is elszívó hatást gyakorolnak a magasabb juttatások miatt.
Úgy látja, előbb-utóbb a hazai hálózatok is látványosan béremelési kényszerbe kerülhetnek. "Felsőbb" szinten további feszültségforrást okozhat, hogy ezeknél a láncoknál általános gyakorlat, hogy nem vezető beosztású, de kiemelt alkalmazottaik - például osztályvezetők, csoportvezetők - átlagosan csak 3-5 ezer forinttal keresnek többet, mint a fizikai beosztottak.
A "nemzeti" boltláncok hátrányba is kerülhetnek
Hasonlóan látja a helyzetet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is, aki szerint az ágazatban nem csak szakmánként, hanem cégtípusonként nézve is óriási eltérések lehetnek a munkaerő-piaci helyzetet nézve. A nagy, tőkeerős láncokat sokkal kevésbé feszíti az emberhiány, a helyzetet könnyebben tudják kezelni - akik viszont rosszabb helyzetben lesznek, azok a kicsik - s nemcsak a törpe, családi vállalkozások, hanem a kiterjedt, ám elaprózott cégstruktúrában működő hazai hálózatok is. Tudomása szerint - bár nem verik nagydobra - már náluk is súlyossá vált a hiány. S bár a kistelepüléseken kevésbé feszített a helyzet, ronthat a képen, hogy immár nem kell Nyugat-Európáig menni a jobb fizetésekért. A szlovák kiskereskedelemben akár 60-70 ezer forintnak megfelelő euróval több fizetést is haza lehet vinni, mint a hazai egységekben, így mind többen ingáznak a határhoz közeli településekről.
A kormány sem lesz tétlen?
Vámos úgy tapasztalja, a nagy kereskedelmi láncok sok esetben a tervezett nyereség terhére számolják el a béremelést, s ahol lehet, igyekeznek kiadásaikat átcsoportosítani, átütemezni, lefaragni, hogy elkerüljék azt, hogy a pluszterheket a fogyasztókra legyen szükséges hárítani. Ám a közeljövőben a helyzet, akár további két számjegyű dolgozói keresetnövekedést is kikényszeríthet az ágazatban, így előbb-utóbb az állami szerepvállalásra is szükség lenne. Az OKSZ nem javasol általános bérteher-csökkentést, hanem annak bevezetését szorgalmazza, hogy azon vállalatnál, amely egy meghatározott mértéken felül bért emel, a dolgozónak adott növekmény legyen járulékmentes. A kisvállalkozások körében pedig egy teljes járulékkedvezmény-csomagra lenne szükség.
Amennyiben a vállalkozóknak és a kormánynak középtávon - tehát több éves távlatban - nem sikerül megoldást találnia a súlyosbodó munkaerőhiányra, akkor valamilyen szintű áremelkedés megjelenhet a boltokban. Ám a közeli jövőben elképzelhetetlen, akár egy 5-10 százalék körüli áremelés már csak a rendkívül éles piaci versenyhelyzet miatt is - érvelt Vámos György.
A láncoknál valóban általános gyakorlat, hogy nem csak egymás árait, hanem még egymás árakcióit is árgus szemekkel figyelik, s törekszenek konkurenseik alá licitálni.