Egyre égetőbb kérdés a nyugdíjrendszer átalakítása Magyarországon is, ahogy a legtöbb fejlett országban. Szakértők szerint amennyiben nem történik jelentős változás, idő kérdése csupán, hogy mikor üt be a krach. Nem is meglepő, hogy a fiatal munkavállalók zöme egyáltalán nem is számít állami nyugdíjra, míg folyamatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, ami a munkaerőpiacra is nagyobb nyomást helyez. 

A probléma hátterében két jelentős tényező áll itthon - ahogy arra Lantos Tamás szakértő is rámutat elemzésében - a magyar felosztó-kirovó rendszerben a terhek nagyját az aktív korú lakosság viseli, akiknek a járulékaiból fizeti az állam a nyugdíjakat. Csakhogy a demográfiai arányok egyre sebesebb tempóban változnak, évről évre kevesebb lesznek azok, akik befizetnek a nyugdíjkasszába. Közben többen vannak a nyugdíjaskorúak. 

A másik erősen befolyásoló tényező a nagyfokú elvándorlás: évente tízezrével mennek el Magyarországról fiatal, diplomás, illetve szakmát szerzett emberek, akik így nem fizetnek be a hazai nyugdíjrendszerbe.

Mint a szakértő írja, alapvetően négy út áll az állam előtt:

  • növelik a nyugdíjkorhatárt,
  • csökkentik a nyugdíjakat,
  • növelik a fizetendő járulékok mértékét,
  • teljesen átalakítják a nyugdíjrendszert.

A legelső folyamat már elkezdődött: a jelenlegi 65 éves korhatár egyelőre 2022-ig marad érvényben biztosan, de utána is várhatóan emelkedik. Más országok, például Dánia is erre az útra léptek: 2011-ben kezdték meg a nyugdìjkorhatár emelését, amely 2030-ra eléri a 68 évet. Németországban is folyamatos nyugdíjkorhatár-emelés történik 2029-ig, jelenleg ott 65 év és 10 hónap ez a korhatár. Az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt akár 70-75 éves korunkban is a munkahelyünkre fogunk járni dolgozni. Ez változásokat idézhet elő a munkaerőpiacon, ahol a munkaadók kénytelenek lesznek berendezkedni az idősebb munkavállalók foglalkoztatására is, miközben az egészségügyi ellátórendszer terheltsége is nőni fog.

A nyugdíjak csökkentése szintén egy jelenleg is zajló folyamat, amiben további fokozatos és nagymértékű hanyatlás várható. Egy most 30 éves állampolgár például, aki jelenleg nettó 250 000 forintot visz haza havonta, a kalkulátor szerint körülbelül 113 000 forintot kaphat kézhez nyugdíjaskorában. De elképzelhető, hogy ennél is kisebb juttatásra számíthatnak majd, valamint a vásárlóereje is csökkenhet a nyugdíjaknak.

A fenntarthatatlan nyugdíjrendszer megreformálására érkezett már javaslat a Magyar Közgazdasági Társaságtól is az idén: a nyugdíj összege és a nyugdíjkorhatár is egyénenként, egy pontrendszer alapján kerülne meghatározásra, amit a felnevelt gyermekek számától tennének függővé.

Kiutat jelenleg a helyzetből csak az öngondoskodás jelent Lantos szerint és ma már számos nyugdíj-előtakarékossági, öngondoskodási lehetőség kínálkozik. Ezek többsége már alacsonynak mondható havi ráfordítással, akár 5-10 ezer forinttól elindítható. Az állam pedig minden hivatalosan nyugdíjcélúnak elismert megtakarítási formát támogat, mégpedig évi 20 százalékos, akár 120 ezer forintos adójóváírás formájában.

Egyes országok nyugdíjalapokkal próbálkoznak, de ezek is egyre nagyobb nyomás alá kerülnek.