A KSH gyorstájékoztatója szerinti 13,8 százalékos nyugdíjas inflációt mértek júliusban. A pénzromlás üteme azóta várhatóan továbbgyorsult, éves alapon 15 százalék is lehet. A kormány ugyanis korlátozta a rezsicsökkentést augusztustól, így csak az átlagfogyasztásig jár a támogatott ár a gáz- és áramfogyasztás esetében.

Mivel az Orbán Viktor vezette kabinet még 2021 nyarán 3 százalékos inflációra tervezte a büdzsét, majd már januárban látszott, hogy ez tarthatatlan lesz, ezért egyből egy 5 százalékos emeléssel indította a kormány az évet. Azóta az infláció gyorsulása miatt már két korrekciót is végrehajtottak, de novemberben újra esedékes lesz a nyugdíjak kiigazítása, hisz törvény szerint szükséges ez.

Farkas András, a nyugdíjguruként ismert szakértő véleménycikkében arra világított rá, hogy a tényadatok alapján becsült éves inflációs mérték és az eddigi, összesen 8,9%-os nyugdíjemelés különbözetével kell, hogy emelkedjen. Így a 6,1 százalékos nyugdíjkorrekciót becsül, amellyel a jelenleg 167 ezer forintos átlagnyugdíj novemberben 177 ezer forintra nőne. Emellett a visszamenőleges kifizetés is járna, ez pedig 11-szer 10 000 forintot, vagyis 110 ezer forintot adna az idősek kezébe egyösszegben. 

A Portfolión közölt elemzésében jelzi, hogy emellé járna még a GDP-növekedés 3,5 százalékát meghaladó szint feletti nyugdíjprémium. Az év első két negyedévében a GDP lendületesen bővült, – ahogy arról a Napi.hu-n is írtunk az elemzői várakozások alapján – így akár 40-50 ezer forint nyugdíjprémium is járhat.

Ezek alapján Farkas András szerint akár 160-170 ezer forintnyi plusz bevétele lehet az időseknek, amire jön még az, hogy a novemberi nyugdíj 10 ezer forinttal emelkedhet. Ez az átlagnyugdíjnál pont egy plusz hónapnyi kifizetésnek felel meg. 

Sokba lesznek a nyugdíjasok a költségvetésnek

Ha a nyugdíjprémium 50 ezer forint lesz, akkor ennek kifizetése 125 milliárd forint fedezetet kíván (a költségvetésben 68,5 milliárd forint erre a céltartalék, de az felülről nyitott tétel) – írja a szakértő, aki szerint a nyugdíjkorrekció – 15 százalékos inflációval számolva – 250 milliárdnyi adóforintot követel meg, tehát összesen 375 milliárd forintos kiadásra készülhet az állam. 

A szakértő szerint viszont ez sem lesz elég az infláció elleni küzdelemben: szükség lesz még egy rendkívüli emelésre is decemberben, mert a nyugdíjak vásárlóértéke hónapról-hónapra romlik, amelyet a több hónapos késéssel érkező kompenzáció csak utólag és csak részlegesen képes orvosolni. Főként azért is, mert az inflációs becslésekben még nem jelenik meg a rezsicsökkentés kivezetése, ami a nyugdíjkorrekciónál sem lesz jelentős inflációs tényező, mivel csak augusztus végéig nézik az adatokat. Miközben épp a télen robbanhatnak be a magasabb rezsiszámlák. 

Az MNB szerint a rezsicsökkentés korlátozása legalább 3 százalékponttal, de az összes hatást számításba véve akár 5 százalékponttal magasabb inflációt eredményez, vagyis 20% magasságába lökheti a pénzromlás mértékét az őszi hónapokban). Mivel a szeptember-december közötti inflációt nem kompenzálják, a kormánynak csak 2023 elején kellene emelnie és kiigazítani a nyugdíjasok veszteségét. De jövőre a költségvetést – optimistán – csak 5,2 százalékos pénzromlásra tervezték. Tehát a 20 százalékos prognosztizált drágulást nem ellensúlyozná ki a januári nyugdíjemelés.

Mindezek miatt havi, de legalább negyedéves nyugdíjemelésre van szükség a veszélyhelyzet fennállása alatt

 – írja Farkas András.