Még mindig kevés magyar felnőtt tervez és tesz félre a nyugdíjas korára, miközben az emberek nagy része aggódik amiatt, hogy telnek majd az időskori, már nem aktív évei. Probléma az is, hogy még mindig keveseknek vannak elfogadható pénzügyi ismeretei. A legtöbben sokkal inkább az államtól várják a megoldást, minthogy maguk lépjenek - foglalhatók össze a kutatás legfontosabb megállapításai.

Ugyanis a nyugdíjas kor terveit és céljait vizsgáló felmérésből az látszik, hogy - a kutatásban részt vevő más országok lakóihoz képest - a magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy kényelmes idős kort tudnak biztosítani maguknak. A megkérdezettek 35 százaléka állította, hogy legalább havonta egyszer nyomasztja őket a nyugdíjas korra való hosszú távú felkészülés. A nők ráadásul jobban aggódnak a férfiaknál, előbbiek 40 százaléka, utóbbiak 30 százaléka érez emiatt szorongást. A magyarok idős korral kapcsolatos legnagyobb félelme a hanyatló egészségi állapot (54 százalék) és az anyagi ellehetetlenülés (51 százalék). Az idős éveiket tekintve optimisták aránya alig 22 százalék, szemben a 29 százalékos világátlaggal.

Ebből tehát kiolvasható, hogy a jelenlegi nyugdíjállapottal és a jövendő helyzettel elégedetlenek az emberek, a kérdés tehát az, hogy kitől várják a megoldást. Az eredmények alapján a magyarok a nyugdíjjövedelmük több mint felét (54 százalékát) az államtól, 29 százalékát a saját megtakarításaikból és befektetéseikből, míg 16 százalékát a munkaadójuktól várják. Viszont az állami fedezet kérdése a legérdekesebb: közel 40 százalék - vagyis ötből két magyar - szerint az államnak adóemelésekkel kellene rendeznie és biztosítania a nyugdíjrendszer működését. Csak minden tizedik magyar - kevesebben, mint a világátlag - gondolta úgy, hogy az államnak csökkentenie kellene a társadalombiztosítás kiadásait.

Saját magukra tehát kevesen számítanak: a magyar dolgozók csupán alig több mint negyede (27 százalék) takarít meg rendszeresen. Ez messze elmarad a 39 százalékos világátlagtól. Öt magyarból kettő semmilyen nyugdíjtervvel nem rendelkezik, igaz, csaknem a harmaduk (30 százalék) tervezi a nyugdíjcélú megtakarítást - a világátlag e tekintetben csak 18 százalék. A magyar dolgozók mindössze 7 százaléka rendelkezik "nyugdíjstratégiával", vagyis írott nyugdíjtervvel, ugyanakkor csaknem a felüknek (46 százalék) van nem írásos tervük. A dolgozók negyede nem rendelkezik semmilyen tartaléktervvel arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt munkaképtelenné válna - ez alatta van a 35 százalékos világátlagnak.

A nyugdíj-felkészültséget mutató ARRI pontszám esetében Magyarország idén alacsonyabb értéket kapott: az 5,3-as végeredmény a tavalyi 13. hely után a 14. pozícióra lett elegendő a többi vizsgált országhoz képest. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a magyarok pénzügyi jártassága - amely feltétele a megvalósítható nyugdíjtervezésnek - a világátlag alatt van. A kamatokat, a kockázatokat és az inflációt érintő pénzügyi kérdésekre csak a magyarok egynegyede tudott helyesen válaszolni. A pénzügyi jártasság a millenniumi generáció és a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők, valamint az alacsony jövedelműek körében a legalacsonyabb - írják a közleményben, amely azt írja, hogy a biztosító a hazai és a nemzetközi kutatási adatok ismeretében a nyugdíjrendszert illető alapvető paradigmaváltást szorgalmaz az Aegon Center for Longevity and Retirement. Országspecifikus, holisztikus nyugdíjkonstrukció megalkotását tartja szükségesnek, amely figyelembe vesz olyan szempontokat, mint munka, aktív életmód és független életvitel, s amelyben fontos az idősbarát közösségek szerepe.