Ezt hozta a háború és az infláció: egyre nagyobb a veszteség a nyugdíjkasszákban

Szomorú féléven vannak túl a magyarországi nyugdíjpénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján is elérhető árfolyamadatok alapján az első hat hónap gyengén sikerült az intézmények számára, nem hogy reálhozam, vagyis az inflációt meghaladó hozam nem volt sehol, de egyáltalán az is kétséges, hogy bármilyen pozitív hozamot elértek-e az alapok. 

Az orosz-ukrán háború miatt már az első negyedév is extrémen rosszul alakult, a jegybank adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységén 90 milliárd forintos mínusz keletkezett a tőzsdék és az állampapírpiac esése miatt. A pénztárak történetében ez az egyik legrosszabb három hónap volt, az árfolyamadatok alapján azonban a második negyedévben még tovább romlott a helyzet. Két pénztári alap - Honvéd pénzpiaci és OTP kockázatkerülő portfóliók - mindegyik mínuszban állt március vége óta. 

Nulla kockázat, legfeljebb nulla hozam

Júniusban 11,7 százalékos infláció volt a KSH adatai szerint, a pénztári alapok azonban az első félévben a legeslegjobb esetben is legfeljebb nulla százalék körüli hozamot értek el. Azoknak az alapoknak sikerült ezt hozniuk, amelyek minimális kockázatot vállaltak. Három portfólió árfolyama emelkedett valamelyest január 1. óta, a már említett Honvéd pénzpiaci és OTP kockázatkerülő alapok mellett az MKB kiszámítható névre keresztelt portfóliója ért el 0,73 százalékos hozamot. A Honvédé lett a legjobb alap, ám 2,13 százalékos 6 havi teljesítménye messze elmarad attól, hogy az áremelkedés ütemével felvegye a versenyt, ahhoz legalább 5,5-6 százalék körüli féléves teljesítményre lett volna szükség. 

Sokkal jobb eredményhez a csodára lett volna szükség. Az idén a tőzsdék is estek, emellett az állampapírok árfolyama is zuhant. A hosszú állampapírok az év eleje óta már 25-30 százalékos mínuszban állnak, de a rövideken is van néhány százalékos veszteség. A klasszikus alapok - amelyek nagyjából 90 százalék körüli arányban tartanak állampapírokat - is rendkívül vegyesen teljesítettek az idén. Vannak olyan portfóliók, amelyeknél csak 2 százalék körül van a veszteség, de olyan is akad, amelyiknél fél év alatt 10 százalékosnál is nagyobb a bukás. Utóbbi portfólió vélhetően hosszabb lejáratú állampapírokból tart többet. 

10-15 százalékos mínuszban a nagy alapok

A pénztárak legnagyobb portfóliói a mai napig a kiegyensúlyozott alapok, a tagok többsége ezekben tartja a pénzét, és aligha elégedett, amikor ránéz az egyenlegére. A legjobb esetben is 6-7 százalék körül jár a veszteség január óta, de az alapok többnyire 10-15 százalékot buktak már az idén. Ezek a portfóliók az állampapírok mellett 25-40 százaléknyi részvényt is tarthatnak, amelyeken szintén általában veszítettek. A növekedési portfóliók még siralmasabban teljesítettek az idén, legalább 8-10 százalékos mínusszal zárták az első hat hónapot, de 15 százalék fölötti veszteség is előfordult. 

Hasonlóan rossz időszakuk a pénztáraknak utoljára a 2008-2009-es válságban volt, azt nem sokkal később sikerült az intézményeknek ledolgozniuk, miután az állampapírpiac és a tőzsdék is elindultak felfelé. Az MNB is arra szokta figyelmeztetni a tagokat, hogy ilyen helyzetben ne kapkodjanak, a veszteséges alapokból ne vegyék ki a pénzüket, ne váltsanak kevésbé kockázatos portfólióra, mert akkor esélyük sem lesz arra, hogy a hirtelen elszenvedett bukásból felálljon a befektetésük.