A háromnegyedére csökkentek a nyugdíjpénztári tagokat terhelő díjak 15 év alatt - írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzésében. A jegybank 2018-ban is vizsgálta az önkéntes nyugdíjpénztárak által a tagok számára felszámolt díjak és költségek mértékét. A korábbi évek számítási módszere alapján készült díjterhelési mutató mellett az MNB elkészített egy korrigált díjterhelési mutatót is, amelyben a működési díjterhelés rész értékét nem befolyásolja a pénztári vagyon folyamatos növekedése, azt a működésre levont díjak teljes tagdíjhoz viszonyított aránya határoz meg.
A korrigált díjterhelési mutató 2002-ben még átlagosan 1,12 százalékos volt, ebből a működésre egy 0,35 százalékpontos, a vagyonkezelésre pedig egy 0,78 százalékpontos rész jutott. 2017-ben már csupán 0,81 százalékos volt a teljes díjterhelés, amelyből a működésre 0,32, a befektetések kezelésére pedig 0,49 százalékpontnyi ment el. Az eredeti díjterhelési mutató 2002-ben átlagosan 1,66 százalékos volt, ez 0,79 százalékosra csökkent 15 év alatt. A működést 0,3, a befektetéseket 0,49 százalékos díjterhelés sújtotta átlagosan.
A pénztárak közül a legalacsonyabb korrigált díjterheléssel a Bongrain és a Richter Gedeon mellett működő kasszák működtek, a korrigált mutató ezeknél 0,19, illetve 0,26 százalékos volt. A legdrágábban az Újszászi Szövetkezeti Nyugdíjpénztár működött, náluk ugyanez a mutató 1,47 százalékos volt. A legnagyobb hazai önkéntes nyugdíjpénztárak (OTP, Allianz, Aegon, MKB, Prémium, Aranykor) 0,8-1,1 százalék közötti díjterheléssel működtek. A tagok egyébként egyre többet fizetnek be..