Az önkéntes nyugdíjpénztárak egyik szeme sírhat, a másik nevethet az idei első félév után. A tagoknak mindenesetre nem lehet okuk panaszra, a hozamok ugyanis kiválóak lettek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A befektetési tevékenység eredménye meghaladta az 51 milliárd forintot, ilyen szép eredményt utoljára közvetlenül a válság után, 2009 harmadik negyedévében produkáltak a vagyonkezelők.

Növekvő egyenlegek

Kapcsolódó

A pénztártagok száma viszont csökkent, március végén már az 1,13 milliót sem érte el, az új belépők száma nem érte el a kilépőkét és a szolgáltatásban részesülő - például nyugdíjba vonuló - tagokét. A megmaradt tagság vagyona azonban szépen gyarapodik, a pénztárakban kezelt vagyon az első negyedév végén 1443,4 milliárd forintra nőtt, vagyis egy átlagos pénztártag egyenlege már megközelíti az 1,3 millió forintot.

A számlák főleg a hozamoknak köszönhetőek, amit a kasszák a részvény- és állampapírpiacokon értek el. Március végén az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonának 57,4 százaléka volt magyar állampapírban, a kockázatosabb eszközök közül részvényben a vagyon 6, befektetési alapban csaknem 27 százaléka volt.

Csökkenő tagdíjak

Ami viszont fáj a pénztáraknak, hogy az idén életbe léptetett cafetéria-szabályoknak köszönhetően visszaestek a tagdíjbevételek. A cafetéria-szabályokat az elmúlt években többször is úgy módosították, hogy azok kedvezőtlenül érintették az önkéntes kasszákat, a munkáltatói befizetésekre azonban valamennyi kedvezményt mindig adtak.

Ettől az évtől kezdve viszont a munkáltatói hozzájárulás a munkavállaló egyéb jövedelmének minősül, normás jövedelemként kell rá adót és járulékot fizetni, ami oda vezetett, hogy a munkáltatók által fizetett tagdíj csaknem az egyharmadával visszaesett, és az első negyedévben alig érte el a 6 milliárd forintot. A munkavállalók a csökkenést korábban egyéni befizetésekkel kompenzálták, az idén viszont szinte hajszálpontosan ugyanannyit fizettek csak be, mint tavaly, 22,1 milliárd forintot.

Csökkenő bevétel, romló mérleg

A csökkenő tagdíjbevétel pedig fáj a pénztáraknak. A kasszák ugyanis a működésükre a frissen befizetett tagdíjakból vonhatnak csak el, ez pedig csúnyán visszaesett az idén. A pénztárak 1,84 milliárd forintnyi bevételhez jutottak hozzá, ez 10 százalékkal elmarad a tavalyitól. A működési költségek ugyanakkor nőttek mintegy 10 százalékkal, 1,851 milliárd forintot tettek ki három hónap alatt, ennek köszönhetően szektor szinten veszteségessé váltak a nyugdíjpénztárak.

Tovább nehezíti az intézmények működését, hogy a jogszabályok szerint a nem fizető tagok - ez a tagság nagyjából fele - számláiról csak a pozitív hozam terhére vonhatnak el működési hozzájárulást, márpedig a tavalyi év a hozamok szempontjából nem sikerült jól, így erre a bevételre a pénztárak az idén kevésbé apellálhatnak.

A magánnyugdíjpénztáraknál minden szép

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma valamelyest tovább csökkent, a második pillér mellett 55670 ember tartott ki. A hozamok kiválóak lettek, a négy megmaradt intézmény csaknem 11 milliárd forinttal gyarapította az egyéni számlákat.

A pénztárak vagyona lassan megközelíti a 258 milliárd forintot, egy átlagos tag egyenlege már csaknem 4,7 millió forint. A maradók lelkesen fizetik a tagdíjakat és a működési támogatást is, tavalyhoz képest 6 százalékkal több tagdíj folyt be, és a működési bevétel is hasonló arányban bővült 309 millió forintra.

A pénztárak az első negyedévben 130 millió forintot költöttek el, ez 5,7 százalékkal magasabb a tavalyinál, a működési szintű eredmény az első negyedévben 209 millió forint lett. Ez utóbbi csökkenhet az év végéig, hiszen a működési támogatások döntő része az év elején folyik be.