Az egyik szemük nevet, a másik viszont sírhat a nyugdíjpénztáraknak a tavalyi eredmények láttán. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján a hozamok rekordot döntöttek, az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységének eredménye 133,751 milliárd forint lett, ez minden idők legnagyobb nyeresége. Ez egyúttal 9,5 százalék körüli átlagos hozamot is jelent a szektorban, ami a tavalyi 3,4 százalékos inflációval számolva több mint 6 százalékos reálhozam lehet.

Az első negyedév volt a legsikeresebb befektetési szempontból, akkor több mint 51 milliárd forintnyi hozamot értek el a pénztárak, de a többi negyedévben is szépen alakultak a portfóliók. A 2018-as 24,5 milliárdos bukást mindenesetre már az év első néhány hetében visszahozták a portfóliómenedzserek. A tavalyi hozamok hatására a tagok egyéni számláján összesen 1527 milliárd forint halmozódott fel, ami számlánként több mint 1,37 millió forintot jelent.

Kapcsolódó

Önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési eredménye
ÉvBefektetési tevékenység eredménye (milliárd forint)
200014,173
200118,076
200220,875
200312,599
200473,101
200566,522
200650,033
200742,016
2008-81,933
2009113,049
201065,876
20115,647
2012119,809
201371,589
201489,192
201548,290
201675,814
201786,480
2018-24,537
2019133,751
Forrás: MNB

Csökkenő bevételek

A kiváló hozamok mellett azonban jóformán minden más mutató rosszul alakult a szektorban. A taglétszám tovább csökkent, több mint 25 ezer tag tűnt el tavaly is, alig 1,11 millióan vannak már csak a harmadik nyugdíjpillérben, közülük 1119 már nem befizető, hanem járadékot igénybe vevő nyugdíjas.

A tagdíjbevétel is csökkent 2018-hoz képest 6,7 százalékkal 124 milliárd forintra. Maguk a tagok növelték az egyéni befizetéseiket nagyjából 6 százalékkal 107 milliárd forintra, de a munkáltatói befizetések 26 százalékkal 31,26 milliárd forintra csökkentek a 2019 elejétől érvényes új cafeteria-szabályok miatt. Ezek értelmében a munkáltatói befizetéseket ugyanolyan közterhek sújtják, mint a bérkifizetéseket, annyi csak a kedvezmény, hogy a munkavállalók ezekre a befizetésekre is igénybe vehetik a 20 százalékos, évente legfeljebb 150 ezer forintos személyi-jövedelemadó-kedvezményt.

A pénztáraknak rossz hír, hogy csökkentek a tagdíjbevételek, hiszen a saját működésükre főleg ezekből vonhatnak el pénzt. Ezt kiegészíthetik még a tagdíjat nem fizető tagok számláin felhalmozott összeg pozitív hozamából, amit tavaly meg is tettek. A működési bevételek azonban így is csupán 11, míg a kiadások 12 százalékkal nőttek tavaly, a szektor egésze így veszteséges lett.


Veszik ki a pénzt

A kifizetések is rekordot döntöttek tavaly. Több mint 127 milliárd forintot vettek ki a tagok a pénztárakból, első ízben történt meg, hogy a frissen befolyt tagdíjaknál több pénzt távozott a kasszákból. Összesen csaknem 70 milliárd forintot vettek ki a nyugdíjba vonult tagok, csaknem 37 milliárd forint volt a felhalmozási időn belüli kifizetés (tíz év után ki lehet venni a hozamot adó- és járulékmentesen, majd három évenként újra ki lehet venni), de a kilépők és az elhunyt tagok örökösei is sokkal több pénzt vettek ki, mint a korábbi években.

Ez a tendencia ráadásul tartós lehet, ha nem sikerül a pénztáraknak a fiatalokat megszólítani. A tagság ugyanis öregszik, a 45 év fölötti tagok száma folyamatosan nő, miközben a fiatalabbaké csökken. Az MNB legfrissebb adatai 2018 végiek, akkor a 45 év fölötti tagok száma már 57 százalék körül volt, a 60 fölötti tagságé pedig meghaladta a 13,6 százalékot. A 60 fölötti tagok ráadásul az átlagosnál jóval nagyobb felhalmozással rendelkeznek, az ő számláikon volt 2018 végén a pénztári megtakarítások 26 százaléka, ez 4-5 éven belül eltűnhet a kasszákból.

A magánnyugdíjpénztárak állják a sarat

A magánnyugdíjpénztáraknál is pompásan alakultak a hozamok. A taglétszám ugyan már az 55 ezret sem éri el, de a hozamoknak köszönhetően a vagyon folyamatosan gyarapszik. A pénztárak vagyonkezelői csaknem 28 milliárd forintnyi eredményt értek el a befektetéseken, ez az év eleji portfólióra vetítve 11,28 százalékos átlaghozamot jelent. A tagok egyéni számláján több mint 270 milliárd forint halmozódott fel az év végére, vagyis egy átlagos tagnak már csaknem 5 millió forintja van.

A tagok bármikor - akár a nyugdíjas kor elérése után is - visszaléphetnek a társadalombiztosítási rendszerbe, ahonnan teljes nyugdíjra jogosultak ezután. Ezt tavaly is többen megtették, több mint 4,5 milliárd forintot utaltak át emiatt a kasszák a tb-be. A reálhozamot azonban minden visszalépő megtarthatja, ami az átlagos hozamok alapján szép összeg lehet. A tavalyi 3,4 százalékos átlagos inflációval számolva átlagosan 6,8-6,9 százalék körüli reálhozamot értek el a pénztárak, ez számlánként 300 ezer forint körüli összeg. A korábbi években is 2018 kivételével volt reálhozam, emiatt egy visszalépő tag akár több millió forintos kifizetéssel is számolhat.

Visszalépni vagy nem visszalépni?

A rövid felhalmozási idő miatt azonban a többségnek racionális választás a tb-be való visszalépés a nyugdíjba vonuláskor, néhányan azonban maradnak a kétpilléres rendszerben. A Horizont Magánnyugdíjpénztár nyújt járadékszolgáltatást, tavaly körülbelül 2 millió forintot fizettek ki ezen a címen a nyugdíjas korú tagoknak. Jellemzően annak éri meg a járadék mellett dönteni, akinek az egészségi állapota már annyira rossz, hogy úgy gondolja, az örökösei jobban járnának, ha megtartaná a megtakarítását. A magán-nyugdíjpénztári felhalmozás ugyanis továbbra is örökölhető.

A magánkasszák működési szinten az önkéntesekkel ellentétben nyereségesek. A tagok körében hirdetett tagdíjfizetési és adományt gyűjtő akciók sikeresek, a szektor működési eredménye 2019-ben 244 millió forint lett. Az idei évre a Budapest Magánnyugdíjpénztár már biztosította a túléléshez szükséges befizetéseket, az MKB-nál és a Szövetségnél is hónapról hónapra teljesítik a tagok az elvárt befizetéseket, a Horizont pedig most kampányol, hogy összeszedje a 2020-as évre szükséges tagdíjat és működési célú hozzájárulást. A kampány február közepén indult, eddig a tagok 40 százaléka fizette be a tagdíjat, és 31 százalékuk a működési hozzájárulást.

A pénztáraknak ahhoz, hogy ne rendeljék el a végelszámolásukat, azt kell elérniük, hogy a rendszeresen tagdíjat fizetők aránya ne csökkenjen 70 százalék alá. A Horizontnál ezt az arányt március végéig kellene teljesíteni.

Végveszélyben az egészségpénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is nehezebb helyzetbe kerültek az új cafeteria-szabályokkal az egészség- és önsegélyező pénztárak. Ezeknél az intézményeknél kulcsfontosságú a tagdíjbevétel, mivel jóformán csak abból vonhatnak el a működésükre, ráadásul legfeljebb 10 százalékot. A tagdíjbevételük pedig tovább csökkent tavaly több mint 10 százalékkal. A munkavállalók ugyan 20 százalékkal növelték a befizetéseiket, de a munkáltatói befizetések 60 százalékos visszaesését ez nem kompenzálta.

A pénztárak így 42,6 milliárd forintnyi tagdíjbevételre tettek szert, aminek tíz százaléka nem elég a 4,4 milliárd forintnyi működési kiadás fedezésére. Az egészségpénztári szektor az elmúlt évek jóformán minden cafeteriával kapcsolatos változásából vesztesen jött ki, az MNB adatai szerint már több éve adományokból vagy a tartalékok feléléséből fedezheti csak a működését.

A tagok számláin felhalmozott hozamból nincs mit elvonni, a valamivel több mint egymillió tagnak alig 60 milliárd forint van a számláján jellemzően likvid, alacsony hozamú eszközben. A tagok ugyanis folyamatosan költik a pénzt az egészségkasszákból, tavaly is 51,2 milliárd forint értékben vettek igénybe szolgáltatásokat. A legtöbb pénzből (22,4 milliárd) gyógyszert vettek, valamivel több mint 15 milliárd forint ment el magánorvosokra, és 8,4 milliárd gyógyászati segédeszközre. A gyerek születéséhez kapcsolódó szolgáltatásokra és jelzáloghitel törlesztésére is igénybe lehet venni az egészségpénztárakat, ezzel a lehetőséggel azonban az MNB adatai szerint még mindig viszonylag kevesen élnek.