Az egyharmadával ér kevesebbet a nyugdíjpénz, mint egy éve

Siralmas eredmények születtek az év első kilenc hónapjában a hazai nyugdíjpénztáraknál. Nagyjából a harmadával ér kevesebbet egy átlagos nyugdíjpénztártag megtakarítása most, mint egy évvel ezelőtt köszönhetően a kiugróan magas inflációnak és a negatív hozamoknak.

Pozitív hozam csak néhány alacsony kockázatú portfóliónál van az idén, olyan mértékű árfolyam-emelkedés pedig, amely az immár 20 százalék fölé ugrott áremelkedést kompenzálni tudná, sehol nincs. Ezzel az inflációval egyik pénztár sem tudja tartani a lépést. 

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán összesen kilenc önkéntes nyugdíjpénztár portfólióadatait lehet követni, az önkéntes kasszák számára ugyanis nem kötelező, hogy a naponkénti árfolyamközlés. A piacon ugyan több mint 30 önkéntes nyugdíjpénztár van, de ezek többsége kis méretű, zárt intézmény, csak bizonyos cégek munkavállalói léphetnek be. A legnagyobb, nyílt pénztárak teljesítménye viszont napi szinten nyomon követhető.

A kilenc pénztár összesen 44 alapjából pedig csupán négy ért el pozitív hozamot 2022 első három negyedévében, a legjobban a Honvéd pénzpiaci portfóliója teljesített 4,36 százalékos eredménnyel, a második helyen az OTP kiszámítható portfóliója áll csaknem 4 százalékkal. A tíz legjobban teljesítő portfólió közül hatnak azonban negatív lett a hozama. 

A negyedével, harmadával kevesebbet ér

A legnagyobb nyugdíjpénztári alapok a kiegyensúlyozott portfóliók. A külön portfóliót nem választó tagokat eleve oda sorolják be, és ezekben gyűjtik a pénzüket azok is, akik a választható portfólió rendszer bevezetése előtt léptek be a kasszákba, és azóta nem váltottak. Sajnos ezek az alapok az idén nagyon rosszul teljesítenek. A kiegyensúlyozott alapokban 25-40 százalék között van a kockázatos eszközök, részvény jellegű befektetések aránya, a részvénypiac pedig kedvezőtlenül reagált az idén az orosz-ukrán háború kitörésére.

A magas energiaárak a cégek eredményességét is negatívan érintik, a jegybankok szigorításai is lejtmenetet hoznak a tőzsdéken. A részvényportfóliókon épp ezért nem sokat kerestek az idén a nyugdíjpénztári alapok kezelői sem. Az állampapír-portfóliókon sem termett sokkal több babér, a hazai nyugdíjpénztárak elsősorban magyar állampapírokat vásárolnak, az idén viszont ezek árfolyama is csökkent, a hosszú állampapírok teljesítményét mérő indexek 25-30 százalékos mínuszban állnak. 

A kiegyensúlyozott portfóliók néhány kivétellel emiatt két számjegyű mínuszban állnak már az idén, ami a 20 százalék fölötti inflációval megtoldva azt jelenti, hogy a bennük felhalmozott megtakarítás legalább a negyedével, de inkább a harmadával kevesebbet éri most, mint egy évvel ezelőtt. A tagoknak csak az lehet a reményük, hogy ha véget ér a válság, csökken az infláció és emelkedni kezdenek az árfolyamok, akkor közép- vagy hosszú távon ledolgozzák majd a pénztárak az idei veszteséget. 

 Mivel a magyar állampapírpiac rosszabbul ment az idén, mint számos nemzetközi tőzsde, a növekedési és dinamikus alapok nem teljesítettek feltétlenül rosszabbul, mint a kiegyensúlyozott portfóliók. Sőt, ha a vagyonkezelő a dollár és az euró árfolyamváltozása ellen nem védekezett, akkor a külföldi részvényeken legalább a forint gyengülését forintban számolva legalábbis visszakereshette. Ennek köszönhetően a 40 százalék fölötti részvényaránnyal működő portfóliók is a kiegyensúlyozott alapokhoz hasonló eredményt értek el eddig az idén, sőt volt olyan portfólió (Aranykor ESG Dinamikus), amelyik a jelenlegi helyzetben kimondottan jónak számító hozamot ért el (-5,89 százalék). 

Milliók égtek el a magánkasszákban

A negatív reálhozam a legjobban a magánnyugdíjpénztárak tagjait aggaszthatja, hiszen ők, ha nyugdíjba vonulnak, vagy valamiért vissza akarnak lépni az állami rendszerbe, felvehetik ezt az összeget. Két évvel ezelőttig egy átlagos pénztártag szinte biztos lehetett abban, hogy hét számjegyű összeg ütötte a markát, sőt sok pénztárnál a nyugdíjba vonuláskor reálhozam címén felvehető átlagos pénzösszeg több mint 2 millió forint volt. 

Az idén azonban a negatív hozamok és a magas infláció ezt a jutalmat a töredékére csökkenti, ha el nem tünteti teljesen. Két évvel ezelőtt az egyenlegek nagyjából 25-30 százalékát tette még ki a reálhozam, az idén viszont legalább ekkora veszteség érte a tagokat reál értelemben. Az augusztusi több mint 20 százalékos infláció és az idei évre becsült 13,5-14,5 százalékos átlagos áremelkedés eddig a klasszikus alapok kivételével minden portfóliónál két számjegyű negatív hozammal párosult, 25-30 százalék körüli negatív reálhozamot jelent ez így együttvéve a tagságnak. 

Ez persze lehetséges, hogy csak átmenetileg lesz így, hosszabb távon, több év, évtized alatt a magánkasszák is ledolgozhatják a veszteségeket, ahogy a 2008-as válság után is sikerült gyorsan talpra állniuk.