Az idén kivezetett, sokat támadott magyar letelepedési kötvényprogram egyik szerződött partnere, a Discus Holdings Ltd. is Máltán volt bejegyezve. A programnak, amely a piacon elérhetőnél jóval magasabb kamatszinten jegyezhető kötvényeivel milliárdos kárt okozott a magyar költségvetésnek, egyik korai szereplője volt a Discus, amit már 2015 decemberében kizártak az árusításból.
A Direkt36 szerint a cég igazgatója a magyar származású Zsoldos János Demeter volt, akinek nem ez volt az egyetlen máltai érdekeltsége: 2015 előtt több mint tíz másik cégben töltött be hasonló tisztséget. A legérdekesebb ezek közül a 2013-ban indított Power Consulting House Ltd.
Ugyanis ennek alapítói Bán Tamás és Gelencsér Endre, akik 2015-től a közelmúltig a paksi bővítés előkészítéséért felelős cég vezetői voltak. Az üzletemberek az atomerőmű-építés és a máltai kikacsintás előtt az állami Magyar Villamos Műveknél, majd a Budapesti Városüzemeltetési Központnál dolgoztak vezető beosztásban. Bán az MVM-nél vezérigazgató-helyettes, a BVK-nak pedig a vezérigazgatója volt, 2015-ben pedig az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója lett - írja az oknyomozó-csoport a 444-en megjelent cikkében.
A vezérigazgatói kinevezése előtt Bán a máltai cégben lévő összes részvényét átadta egy személynek, aki a neve és lakcíme alapján valószínűleg a hozzátartozója. Gelencsér kabinetfőnök lett a paksi projektcégben, de ő megtartotta a máltai vállalkozásban lévő részvényeit is. Egy 2013-as dokumentum szerint a cég tevékenységének több mint 90 százalékát Máltán kívül végzi.
Viszont sem az MVM, sem a Paks II. Zrt. nem kötött szerződést a máltai társasággal - állítják a megkérdezett állami cégek. A két üzletember viszont egyáltalán nem reagált a Direkt36 megkeresésére.
A Paradise Papers nevű 13,4 millió dokumentumot tartalmazó szivárogtatás a Süddeutsche Zeitunghoz került, amely az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával (ICIJ) közösen dolgozta fel az iratokat. Ezekből pedig amellett, hogy kiderült, milyen eddig nem ismert üzleti kapcsolatok vannak Donald Trump elnök kormánya és Vlagyimir Putyin orosz államfő belső körei között, hogyan kerülték el az adózást az angol királynő, vagy épp a Nike és az Apple méretű nemzetközi vállalatok. Korábban több magyar üzletember neve is előkerült: Soros György, Andy Vajna mellett Demján Sándor és Nobilis Kristóf is alapított külföldi cégeket.