A kormány a május 28-i rendeletével döntött a "gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtása érdekében" a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (röviden: csődtörvény), valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról - derül ki a Magyar Közlönyből. A jogszabálytól eltérést a koronavírus elleni védekezésre tekintettel rendelheti el a kormány, a felhatalmazási törvény alapján.

A csődtörvényt érintő változtatás a tartozásukat határidőben nem rendező vállalkozásoknak ad esélyt arra, hogy elkerüljék a felszámolást a veszélyhelyzet alatt, még pedig 75 napos fizetési haladékkal és megemelt minimális követelési összeggel.

Kapcsolódó

Plusz 75 nap a fizetésre

A rendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt egy céggel szemben a hitelező akkor nyújthat be felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a bíróságnak, ha a lejárt tartozás miatti fizetési felszólításban megjelölt végső határidő és az azt követő 75 nap eredménytelenül telt el. Ebben az esetben a bíróság legfeljebb 15 napos határidőt határozhat meg az adósnak a tartozása megfizetésére.

További kedvező módosítás a cégek számára az, hogy a hitelező csak akkor nyújthat be felszámolási kérelmet, ha az adóssal szembeni követelésének összege - kamatok és járulékok nélkül - meghaladja a 400 ezer forintot (a csődtörvény szerint ez az összeg 200 ezer forint lenne).

Törvény felett a cégek október 31-ig

A bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénytől eltérve a veszélyhelyzet alatt a cégbíróság nem határozhat a vállalkozások megszüntetéséről, továbbá felfüggesztik a kényszertörlési eljárásokat 2020. október 31-ig.

A rendelet úgy szól, hogy a hatálybalépését követően a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban nem határozhat a cég megszűntnek nyilvánításáról. (Törvényességi felügyeleti eljárást indíthat hatóság vagy közigazgatási szerv egy céggel szemben, ha az törvénysértőn jár el, vagy a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat - például nem adja le határidőre a beszámolót, nem rendezi a negatív tőkéjét, a székhelyén elérhetetlen stb.)

Felfüggesztik október 31-ig azokat a cégbírósági eljárásokat, amiket az adó- és vámhatóság az adószám törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására kezdeményez, és ez érvényes a rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokra is.

Október végéig felfüggesztik a folyamatban lévő kényszertörlési eljárásokat, és azokat a cégbírósági eljárásokat is, amelyekben a kényszertörlés megindítását már elrendelték, de még nem jogerősek. A cégek lehetőséget kapnak a felfüggesztés ideje alatt, hogy kiküszöböljék a kényszertörlésre okot adó törvénysértést, illetve helyreállítsák a törvényes működést, így a cégbíróság megszünteti a kényszertörlési eljárásukat - amire egyébként a törvény szerint nem lenne lehetőség.

Nem rendeli el a cégbíróság azoknak a vállalkozásoknak a kényszertörlését sem, amelyekkel szemben azért indulna el a kényszertörlés, mert a végelszámolásuk három éven belül nem fejeződött be és nem kérelmezték a törlést - most ezt megtehetik megtehetik október 31-ig.

Szünetelnek meg nem is a végrehajtások

Veszélyhelyzet alatt az adóssal szembeni fizetési meghagyásos eljárások szünetelnek, fizetési meghagyást nem kézbesít a végrehajtó.
Azok az adóvégrehajtások szünetelnek, amelyek március 24-én folyamatban voltak, de új végrehajtást indíthat a NAV, viszont kérni lehet a végrehajtás felfüggesztését és fizetési kedvezményt is.A végrehajtásoknál júliustól változás jön, az árverezések is megindulhatnak. Július 1-ig az adós részletfizetést kérhet a végrehajtótól a végrehajtást kérő engedélye nélkül is. Júliustól a bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.