Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) a múlt héten - egy szeptemberi bírósági döntést követően - kiadta az Elios-jelentést, amely a 2016-os vizsgálatának megállapításait közli. Az OLAF a korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. által megvalósított 35, európai uniós forrásból megvalósult közvilágítási projektet vizsgált meg, amelyek összértéke 43,7 millió euró, bő 13 milliárd forint. Az EU-s ellenőrök számos szabálytalanságot találtak, és szervezett csalást azonosítottak. A magyar hatóságok azonban nem indítottak eljárás, és az EU helyett végül a teljes számlát a magyar költségvetés állta. A 133 oldalas, angol nyelvű OLAF-jelentésből az Elios és Tiborcz nevét kitakarták.

Az uniós pénzek költése kapcsán szabálytalanságokat, korrupciós ügyeket felderítő OLAF, ha hibát talál, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincs. Az ellenőrzéseket szervezetek vagy magánemberek bejelentései nyomán indítja el - írja cikkében az Átlátszó oknyomozó portál.

Az OLAF jelez a tagállamoknak

Ha a bejelentésben ismertetett ügy érint uniós pénzt, továbbá csalás, korrupció vagy más, az EU pénzügyi érdekeit sértő törvényellenes cselekmény megalapozott gyanúját kelti, akkor vizsgálat indul az ügyben. A szervezet az egyes országok hatóságai felé jelzi, ha problémát talál, a vizsgálatai eredményeként – többek között – igazgatási, pénzügyi vagy igazságügyi ajánlást tehet. Igazságügyi ajánlással akkor él a hivatal, ha a közigazgatási vizsgálat megállapításai alapján bűncselekmény gyanújára merülhet fel adat. Ilyen esetekben az ügyészségnek jelzi ezt.

A magyar ügyészségtől a lap most arról érdeklődött, hogy az elmúlt évben hány esetben kaptak az OLAF-tól szabálytalanságok miatt jelzést. 

"2021-ben az OLAF összesen 2 igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek. Mindkét igazságügyi ajánlást már folyamatban lévő, korábban elrendelt nyomozásban értékelte a hatóság. Az egyik ajánlás a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályán már folyamatban lévő nyomozáshoz kapcsolódott. A nyomozás Kínából importált és valótlan értékkel vámkezelt árukkal kapcsolatban vámra és áfára elkövetett költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt jelenleg is folyamatban van.

A másik ajánlás a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán már folyamatban lévő nyomozáshoz kapcsolódott. A nyomozás két alapítvány sporttal összefüggő projektjeivel kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt jelenleg is folyamatban van" - közölte az ügyészség szóvivője az Átlátszóval. (Az utóbbi a 444.hu által megírt eset lehet: egy alapítvány a legszegényebbeknek szánt támogatásokból szervezett napi 1 millió forintos „falusi sportnapokat”.)

Az igazságügyi ajánlások száma az ügyészség szerint évről évre csökken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban 2 ilyen ajánlás érkezett. „Az OLAF 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat” – tájékoztatta az Átlátszót Fazekas Géza szóvivő, aki szerint ez a szám kimagasló eredmény a 37 százalékos uniós átlaghoz képest.

Itt vonták el a legnagyobb arányban szabálytalanság miatt az EU-támogatást

Az ügyészségi optimizmus indokoltságát cáfolja az OLAF legutóbbi, a 2020-as évre vonatkozó jelentése - hívja fel a figyelmet a portál. Az ajánlással lezárt OLAF-vizsgálatok száma 2020-ban Magyarország és Románia esetében volt a legtöbb. A Magyarországon talált szabálytalanságok miatt a kifizetett uniós pénzek 2,2 százaléka kapcsán emelt kifogást a csalás elleni hivatal, míg a többi állam esetében ez az arány 0,02– 0,69 százalék között mozog.

Az OLAF éves jelentésében foglaltakat támasztja alá – az uniós pénzekkel valós magyarországi szabálytalanságok kapcsán – az Európai Bizottság 2020-as országjelentése is.

„Az OLAF jelentősen több szabálytalanságot talál az uniós forrásokkal kapcsolatban Magyarországon, mint más országokban, és ellentétben az összes többi tagállammal, a nemzeti hatóságok által bejelentett esetek számánál is sokkal többet. A tagállamok között Magyarországon volt a második legnagyobb a 2014-2018 között lefolytatott azon vizsgálatok száma, amelyek az OLAF ajánlásával zárultak. Az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán tett vádemelések aránya (45 százalék) 2012 és 2018 között meghaladta az uniós átlagot (36 százalék, de elmaradt az ügyészség által az elmúlt 10 évben nyilvántartásba vett egyéb ügyektől (58 százalék).”

"Az Európai Bizottság által 2017-2018-ban végrehajtott több közbeszerzési ellenőrzés rendszerszintű szabálytalanságokat állapított meg, különösen a diszkriminatív vagy korlátozó kizárási, kiválasztási vagy odaítélési kritériumokkal, valamint az ajánlattevőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmóddal kapcsolatban. A Bizottság 2019-ben körülbelül 1 milliárd euró összegű pénzügyi korrekciót szabott ki a közbeszerzéshez kapcsolódó irányító és kontrollrendszer hiányosságai miatt. Az EU-n belül ez volt a legmagasabb pénzügyi korrekció a 2014-2020 közötti időszakban.”

„Nincs határozott és szisztematikus fellépés a magas szinten elkövetett korrupció üldözésére. A Legfőbb Ügyészség szerint a korrupcióval kapcsolatos ügyek többsége köztisztviselőket érint, tipikusan adó- és vámtisztviselőket. Bár néhány magas szintű ügyben büntetőeljárás indult, az üzleti közösség körében általános az a vélemény, hogy a tisztviselők kvázi büntethetetlenek. Magyarország viszonylag kevés esetről számol be, míg az OLAF sokkal több esetet talál Magyarországon, mint más országokban. Az információhoz való hozzáférés korlátozása akadályozza a korrupció megelőzését, és a nyilvános információkhoz való hozzáférés díjkötelessége visszatartja a polgárokat és a nem kormányzati szervezeteket attól, hogy gyakorolják alkotmányos jogaikat. Bár az információszabadságról szóló törvény nem változott, tovább módosultak más ágazati jogszabályok, és ez kikezdte az átláthatósági és információszabadsági keret általános minőségét” - idézte a Bizottság által kiadott országjelentést az Átlátszó.