Ömlik a pénz bérre a magyar boltokban

Tavaly a boltok teljes bérköltsége (járulékokkal együtt számolva) 13-14 százalékkal nőtt, több mint kétszer olyan ütemben, mint a kiskereskedelem bevétele - olvasható a kereskedelmi szakblogon.

A nagyobb (legalább öt alkalmazottat foglalkoztató) boltok körében megközelítette 2017-ben a bérköltségek növekedésének összege a 80 milliárd forintot. Ehhez kell mérni, hogy a járulékcsökkentés miatt 25-30 milliárddal kevesebbet kellett a költségvetésbe befizetni. Nem nagyon tudtak volna több bérköltséget kipréselni magukból a boltosok sem.

Az elmúlt fél évtizedben összesen 40 százalékkal emelkedett a boltok bérköltsége, amiben a döntő súlya a munkaerő hiányának volt, az átlagot tekintve. A kisebb boltosok azonban - az átlag alatt - már a minimálbér miatt nyögtek nagyobbat.

Befolyásolja a vállalkozások munkaerő gazdálkodását a diákmunka és a kölcsönzött munkaerő bevonása is, ami már nem része a bérköltségnek.

Megmerevedett a boltos munkaerőpiac

A blokkk.com szerint a boltok bevétele korlátot szab a bérek emelésének is, ami a munkaóra teljesítményen is látszik.

Eszerint 2016 végéig folyamatosan, összesen mintegy tizedével emelkedett a ledolgozott idő, de 2017-ben már gyakorlatilag megállt az óraszám növekedése, hiába tolták tovább felfelé a béreket a boltosok. Ez azt is jelenti, hogy több emberre már nem futja. A teljes munkaidősök foglalkoztatása ezt ugyan túllépte, ott 10 százalék felett emelkedett a ledolgozott órák száma, de 2017-ben ebben a körben is "megállt az idő".

Hiába jelent hatékonyabb, rugalmasabb foglalkoztatási formát a részmunkaidős alkalmazás, úgy tűnik, a dolgozók - hiszen hirdetnek ilyet is sokat - nem ezzel a lehetőséggel élnek elsősorban, vissza is esett az óraszám ebben a viszonylatban több mint tizedével.

A túlóráért, a túlmunkáért vaskosabb bér jár a szokásosnál, így ha amúgy is emelkednek a bérek, kétszer is utána kell számolni, mennyi túlóra éri meg. Csökkent a túlóraszám 2017-ben, de csak a 2016-os csúcsot megelőző év szintjére csúszott vissza.