Nagy bajban vagyunk, ha nem tudunk készpénzt bevonni a megtakarítási piavra - jelentette ki Kadocsa Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója a Portfólió Öngondoskodás 2019 konferenciáján. Ha ez nem történik meg, az összes jelenlegi megtakarítást a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) fogja felszívni.
Sok az áldozat
Ha az államadósságot ilyen forrásból újítja meg az állam, a kamatkiadások nőni fognak, pedig az elmúlt években csökkentek e költségek, amelyek régiós összevetésben magasak Magyarországon. A gazdasági növekedésre is veszélyt jelenthet a MÁP+, mivel a lakosság beruházások és fogyasztás helyett állampapírokat vásárol majd. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) beruházási lehetőségeire is negatív hatással lehet a lakossági állampapírok magas kamata.
Társadalmi áldozatok is vannak, a lombardhitelek miatt egy vagyonos réteg vásárolhat a legnagyobb haszonnal a lakossági papírból. A tőkepiac szintén az áldozatok közé tartozik, a részvénypiacról is kiszoríthat megtakarításokat a kockázatmentesen viszonylag magas hozamot ígérő MÁP+. "A devizaadósság leszorítását nézve jó irányban indult el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt, de nem szabad ezt túltolni" - ezzel zárta az előadását Kadocsa.
Az ÁKK elemez
A MÁP+ sok megtakarítást elszívott az alapkezelőktől, nagyságrendileg 300 milliárd forint körüli összegről van szó - mondta Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. A piac szeretné, ha csökkenne a MÁP+ kamata. "Amikor egyetemista voltam, úgy tanultam, a megtakarításoknak reálkamatot kell elérniük" - reagált erre Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója. Arra viszont nem adott konkrét választ, csökkenteni fogják-e a kamatot. "Folyamatosan elemezzük az adatokat, és ha szükséges módosítunk" - tette hozzá az adósságkezelő vezére.
A hozamelvárás megemelkedett a befektetési alapoknál a MÁP+ miatt - fogalmazott Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az óvatos ügyfelek folyamatosan forgatják át a vagyonukat az új állampapírba, de van egy szofisztikált réteg, amely más eszközöket is tart.
Pozitív fejlemény viszont, hogy megjelent egy új réteg, amelyik eddig nem rendelkezett értékpapírszámlával, és most kezd ilyen befektetéseket tartani - mondta Tátrai Bernadett, a Fundamenta elnök-vezérigazgatója.
A készpénz megmaradt
Az állam egyik célja a MÁP+ elindításával a készpénzállomány csökkentése volt, ami eddig nem sikerült. Az ÁKK ezt is vizsgálja - tette hozzá Kurali. Alapvetően háromféle készpénztípus van a gazdaságban: az egyik, amellyel tranzakciókat bonyolítanak le, a másik a bankrendszerben van, például a fiókokban és a atm-ekben, a harmadik pedig a megtakarítási típusú. A Fundamentánál sokan vásárolnak készpénzzel is állampapírt - számolt be Tátrai Bernadett.
Az ÁKK dolgozik - a Magyar Államkincstárral és a Pénzügyminisztériummal együtt - a régóta várt nyugdíjkötvényen. Fontos, hogy attraktív legyen ez a termék - mondta Kurali. Inflációvédett terméknek kell lennie, az is fontos, hogy valamilyen kamatprémiumot fizessen - tette hozzá a szakember.
A részletek viszont eddig még nincsenek meg - Kurali azt sem tudta megmondani, tervezik-e majd korlátozni a nyugdíjkötvényből vásárolható mennyiséget. Fontos célja az ÁKK-nak, hogy a devizaadósság tovább csökkenjen. A futamidő hosszabbítása is a célok között van. A MÁP+ konstrukcióból sokat tanult a kibocsátó, erre építve hozzák majd létre a nyugdíjkötvényt is. Hasonlóan egyszerűen kommunikálható terméket próbálnak létrehozni.
Az ÁKK látja azt is, hogy lombardhitelekre is vásárolnak lakossági állampapírokat. A kibocsátó szándéka az volt, hogy tényleges megtakarításokkal rendelkező háztartások és magánszemélyek vásároljanak MÁP+-t. Az ÁKK azt várná a forgalmazóktól, hogy ezt vegyék figyelembe, egyelőre még keresik a megoldást, hogyan lehetne megoldani a problémát.