A második negyedévben is jól teljesítettek az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (Pénztárszövetség) tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak. Az összesített vagyonuk június végén 1398 milliárd forintot tett ki, ami éves összevetésben 5,8 százalékos emelkedésnek felel meg.
Az 5,8 százalékos vagyongyarapodás kiemelkedően jó eredmény a továbbra is alacsony kamat- és hozamkörnyezetben, az egy pénztártagra jutó átlagvagyon 6,61 százalékkal 1,29 millió forintra nőtt - mondta Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke az eredményeket értékelve. Ebben a pozitív hozam mellett továbbra is szerepe van annak, hogy a Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjkasszák taglétszáma minimális mértékben, 0,8 százalékkal 1,081 millióra csökkent - tette hozzá.
Újra fokozzák a befizetéseiket a munkáltatók
Bár az összvagyon jelentősen nőtt, az évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel ösztönzött nyugdíjcélú befizetések összege továbbra sem érte el a korábbi években megszokott szinteket. A munkáltatóktól 33 százalékkal több tagdíj érkezett az előző negyedévhez képest, de éves összevetésben még ezzel együtt is jelentős a visszaesés.
A munkáltatói hozzájárulások féléves összege a tavalyihoz képest több mint 24 százalékkal 15 milliárd forintra mérséklődött - ebben szerepet játszatnak az idén életbe lépett cafetéria-változások. A pénztártagok az idei év első hat hónapjában 28 milliárd forintot tettek félre, ami a múlt évi tagdíj-befizetésekhez képest 3,2 százalékos csökkenést.
Úgy látom, hogy a pénztártagok bizalma és elkötelezettsége rendületlen és továbbra is jelentős erőfeszítéseket tesznek nyugdíjfelkészülésük érdekében, ezzel párhuzamosan a második negyedév azt is megmutatta, hogy ebben a munkáltatók továbbra is mellettük állnak - mondta Kravalik. A vállalati befizetések fokozása azt jelzi, a felelős munkáltatók az év eleji visszafogott juttatások helyett a második negyedévben már komoly összegeket fordítottak az előtakarékosság támogatására. A szociális hozzájárulási adó júliustól 2 százalékkal csökkent kulcsa várakozásunk szerint még idén további lökést adhat a vállalati befizetések növekedésének - értékelte a munkáltatói szerepvállalás erősödését a szakember.
Egyre többet költenek egészségre
A Pénztárszövetség elemzése szerint a szervezethez tartozó egészségkasszák 54,3 milliárd forintos összvagyonnal zárták a második negyedévet, ami 1,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A tagok számára jól láthatóan kiemelt szempont az egészségmegőrzés, amelyben a pénztáraknak kulcsszerep jut. Ezt mutatja, hogy az egészségkasszáknál az egyéni befizetések összege az egy évvel ezelőttihez képest 15,5 százalékkal 12 milliárd forintra nőtt. A tagok által igénybe vett szolgáltatásokra eközben az idei első félévben több mint 4 millió esetben, alkalmanként közel több mint 5700 forintot fizettek a kasszák.
Az önkéntes nyugdíjkasszákhoz hasonlóan a munkáltatói befizetések az egészségpénztáraknál is a második negyedévben lódultak meg jelentősen, az év első három hónapjának eredményét 70 százalékkal szárnyalva túl. A képet itt is árnyalja, hogy az idei vállalati tagdíj-hozzájárulások 3,5 milliárd forintos összege így is 56,4 százalékkal múlja alul a tavalyi befizetési szintet. A munkaadók szerepvállalásának mértékét az egészségkasszák esetében tovább árnyalja az is, hogy az idéntől egyre több cég úgynevezett célzott szolgáltatás formájában járul hozzá dolgozói egészségmegőrzéséhez, ezen a jogcímen fél év alatt további 0,4 milliárd forint folyt be a tagok speciális támogatási számláira.
A pénztári juttatás a legjobbak közé tartozik
A második negyedévben a munkáltatói befizetések egyértelmű fokozódása azért sem meglepő, mert ezek még mindig az egyik legjobb alkalmazottaknak adható béren kívüli juttatásnak minősülnek. "Azok a tagok, akik a munkaadójuktól kapnak hozzájárulást a pénztári megtakarításukhoz, a kérdéses összeg után is érvényesíthetik az egyéni takarékoskodóknak régóta járó 20 százalékos, akár évente 150 ezer forintos adó-visszatérítést. Ebből adódik, hogy 100 forintra vetítve a pénztári munkáltatói hozzájárulás akár 10 százalékkal kedvezőbb megoldás lehet, mintha az adott összeget bérként kapná meg a dolgozó" - emelte ki Kravalik.
A szakember azt is elmondta, hogy az anyagilag stabil nyugdíjas éveket biztosító és egészségmegőrzésben kiemelt szerepet játszó pénztári megtakarítások az öngondoskodási formák között a legkedvezőbbek közé tartoznak. A Pénztárszövetség arra számít, hogy a reálbérek emelkedése, a pénzügyi tudatosság fokozódása miatt a jövőben növekedik a takarékoskodók száma.