A magyar gazdaság növekedésének minden évben legalább 2 százalékkal kellene meghaladnia az uniós bővülés mértékét, mert így Magyarország versenyelőnyhöz juthat. Ehhez a jelenleginél kétszer annyi olyan vállalatra van szükség, mint a Hunent - közölte.

"Jó látni, hogy ma már olyan időket élünk, amikor magyar kisvárosokban sokmilliárdos termelő beruházások valósulnak meg, mert úgy képzeljük el a magyarok jövőjét, hogy a kisvárosok sikeresek lesznek, és a magyar falvaknak is lesz jövője, ehhez pedig ilyen beruházások kellenek".

Mélykút a mai naptól fogva egész Európa egyik legmodernebb víziszárnyas-feldolgozó üzemével büszkélkedhet. A 350 új munkahelyet teremtő 40 millió eurós beruházást egy magyar családi vállalat hozta tető alá. Hozzátette, jó esély van arra, hogy megindulhatnak majd a fejlesztés következő szakaszának munkálatai is.

A mostani beruházás jó hír a környéken élő gazdáknak, akik nyugodtabban tervezhetik a jövőjüket, lesz munkájuk - tette hozzá.

"A beruházás egyértelmű jele annak is, hogy a magyar baromfiágazat tovább szárnyal majd". Az új üzemmel Magyarország megőrizheti előkelő második helyét Európában - Franciaország mögött - a minőségi kacsatermelésben.

Az új gyár anyagi hátteréről szólva a kormányfő közölte: az összeg egy tekintélyes hányadát a vállalat biztosította, a kormány több mint 4 milliárd forinttal vette ki belőle a részét, míg a költségek felét is meghaladó összeget a nemzetközi tulajdonban, orosz részvétellel működő Nemzetközi Beruházási Bank adta. Utóbbival kapcsolatban hozzáfűzte: ez az első beruházás, amelyet az utóbbi időben a bank Magyarországon támogatott.

A kormány szerint egy egészséges nemzetgazdaság két lábon áll: az egyiket a nemzetközi vállalatok adják, a másikat a magyar cégek, és "akkor lehetünk majd elégedettek, ha a magyar vállalatok lesznek az erősebb láb". "Mi nemzeti alapon állunk, ezért nekünk és nekem személyesen is szívügyünk a magyar vállalatok megerősítése" - zárta szavait.

Kiss István, a Hunent Zrt. igazgatóságának elnöke köszöntőjében kifejtette: 2013-ban döntöttek a beruházás megindításáról, az alapkőletétel 2017-ben történt meg, és bő egy év alatt megvalósult a projekt, létrejött Európa egyik legkorszerűbb víziszárnyas-vágóhídja. A fő cél a kapacitásbővítés és hatékonyságnövelés volt - mondta, hozzátéve, hogy az üzemben a legújabb technológiákat alkalmazzák: létrehoztak egyebek mellett egy egyedi logisztikai központot egy számítógép-vezérlésű hűtőházzal.

A hasonló beruházások nemcsak a cég, hanem az ország versenyképességének megtartásához is elengedhetetlenek. A beruházás megvalósulását egyedi kormánydöntés is segítette. A cégcsoport a térség közel 700 munkavállalóját alkalmazza, 20 milliárd forintot meghaladó árbevételével pedig hozzájárul az exportorientált magyar gazdaság teljesítményéhez. Egy újabb feldolgozóüzem építését is tervezik, ez várhatóan 2020-ra valósul meg.

A Hunent honlapján olvasható cégbemutatóban azt írták: a Hunent Magyarország egyik legnagyobb víziszárnyas-feldolgozója, több mint 150 éves hagyománnyal rendelkezik. A cég fő profilja a pecsenyekacsa-feldolgozás. E termékeket egészben, darabolva, előhűtve, fagyasztva forgalmazzák. Kínálatukban szerepelnek elősütött és késztermékek, és ezen felül konkrét vevői igények alapján is készítenek termékeket export- és belföldi partnereiknek.
Az ünnepségen elhangzott, hogy a 8,5 hektáros telken létrejött új üzem vágási kapacitása naponta 50 ezer kacsa vagy 25 ezer liba.