A kötött felhasználású Diákhitel 2 esetében az ügyfeleknek továbbra is fix 2 százalékot kell fizetniük, a különbözetet az állam kamattámogatás formájában átvállalja. A felvehető összegek nem változnak, a D1 esetében havi 15 és 50 ezer forint közötti összeg igényelhető, a D2 esetében a felvehető összeg maximuma az adott képzésre meghirdetett önköltségi díj.
A vezérigazgató hangsúlyozta: a D1 14 éves fennállása óta a legkedvezőbb feltételekkel vehető igénybe, ami a következetes finanszírozási politikának és a törlesztő ügyfelek fizetési fegyelmének köszönhető.
Az utolsó 1-1,5 évben a D1 valamennyi kamateleme mérséklődött, a legjelentősebb mértékben a forrásköltség, amely az előző félévi 3,34-ről 2,84 százalékra csökkent, míg a kockázati prémium 1,42-ről 1,10 százalékra, a működési prémium pedig 0,99-ről 0,96 százalékra. A D2 esetében ugyancsak a kamat valamennyi eleme csökkent az előző félévhez képest: a forrásköltség 3,34-ről 2,84 százalékra, a kockázati prémium 1,28-ról 1,16 százalékra, a működési költség pedig 2,38-ról 2,15 százalékra.
Bugár Csaba kiemelte: abban, hogy az elmúlt öt évben a diákhitel kamata folyamatosan csökkenhetett, nagy szerepe van annak, hogy a társaság finanszírozása hosszú évekre megoldott. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) csoporthoz tartozó DK a hitelnyújtáshoz szükséges forrásait változatlanul a pénz- és tőkepiacról vonja be nyilvános kötvénykibocsátás révén állami kezességvállalás mellett. Emellett 2005 óta együttműködik az Európai Beruházási Bankkal (EIB), amelytől eddig 120 milliárd forintnyi hitelt vett fel, s annak közel felét már visszafizette. Az MFB 60 milliárd forinttal vesz részt a társaság finanszírozásában. A DK rövid lejáratú készenléti hiteleket is igénybe vesz kereskedelmi bankoktól.
A DK-nak 2014 végén 238 milliárd forint hitelállománya volt állami kezességvállalás mellett, ezt az általa folyósított hitelek 293,4 milliárdos állományával összevetve a társaság külső kitettsége 81 százalék. Bugár Csaba megjegyezte, egy évvel korábban ez még 91 százalék volt, az arány a hallgatói hitelek visszafizetésének köszönhetően csökkent. Hangsúlyozta: a DK 2011 óta önfinanszírozó, az ügyfelek a kezdetektől számítva 1,74-szer többet fizettek vissza az előírt kötelezettségnél, így a kamatot, működési költséget is fedezni tudják a törlesztésekből.
Lovas Attila elmondta, a társaság 2014-ben 6368 új D1 szerződést kötött, az új hitelfelvevőknek folyósított összeg 12,245 milliárd forint volt. A D2 esetében 5245 új hitelfelvevőnek 4,543 milliárd forintot folyósított a DK. A D1 kamattámogatása 574 millió, a D2-é 323 millió forint volt tavaly.
A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a hallgatók fizetési fegyelme nagyon jó. Akik egy évig nem fizetnek, azoknak a szerződését fel kell mondani és átadni beszedésre az adóhatóságnak. Tavaly a törlesztésre kötelezett ügyfelek számához képest csupán 2,8 százalék volt azok aránya, akiknek a hátraléka elérte a kritikus határt, és mindössze 2,7 százalék a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) átadott ügyek aránya. Megjegyezte: lehetőség van arra, hogy a hallgatók fizetéskönnyítési megállapodást kössenek, ez esetben maximum 10 év alatt egyenlő részletekben fizethetik meg a hátralékot.
A társaság vezetői kiemelték még, hogy folyamatosan emelkedik a tanulmányi rendszerekből érkező igénylések száma, a 2014/2015 második félévében a D1 igénylések 35 százaléka és a D2 igénylések 38 százaléka onnan érkezett. Az elektronikus alkalmazások népszerűek, a Diákhitel Direkt mobil alkalmazást már több mint tízezer hallgató töltötte le, a bankkártyás törlesztést a D1 esetében mintegy 38 ezren, a D2 esetében több mint 1600-an választották.
Hantosi Bálint tanácsadó a TNS Hoffman által végzett, a fiatalok jövőképét, a diploma értékét vizsgáló kutatás eredményeit ismertetve elmondta: a középiskolások gyakorlatilag nem rendelkeznek pénzügyi ismeretekkel, zsebpénzből élnek, a szülők nem vonják be őket a pénzügyi döntésekbe. Az egyetemisták, főiskolások még elvárják a szülői támogatást, de már anyagi függetlenségre vágynak. A pénzügyi ismeretekre az alkalmi munkavégzés és az első bankszámlanyitás kedvezően hat. A gimnazisták és az egyetemisták egyaránt fontosnak tartják a diplomát, de annak sikerhez hozzáadott értékét az egyetemisták nagyobbnak érzik. A diploma megszerzése a szegények, mélyszegények számára mobilitási csatornát nyit, a középosztálynak karrierlehetőséget jelent. A kutatás szerint szinte minden egyetemista és a középiskolások túlnyomó többsége is ismeri a diákhitelt, a D1 és a D2 közötti különbséget azonban már kevésbé.