Hosszabb a múltam, mint a kétszintű bankrendszeré, mert 14 éves középiskolásként léptem be először az OTP kapuján - mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Magyar Bankszövetség konferenciáján. A kétszintű bankrendszer 1987-ben indult el Magyarországon, több hibát is elkövettek ekkor. Egy-egy bank túlzott ágazati kockázatokat örökölt, és a portfóliók is rosszak voltak. A Budapest Bank például a nehézipart, a K&H pedig a mezőgazdaságot örökölte, és amikor problémák voltak a szektorokban, az nehézségeket okozott.

Az 1990-es évek elején, amikor transzparenssé váltak a mérlegek, a magyar bankszektor egy év alatt elveszítette a tőkéjét. A körbetartozás és az öncsőd intézménye tovább nehezítette a bankok helyzetét, ezért az államnak is lépnie kellett. Először a hitelkonszolidáció, majd az adóskonszolidáció jött. A vállalkozói szektort megsegítette az állam, de a lakossági hitelekére nem költött, ami Csányi szerint igazságtalanság volt a lakossággal szemben. Az OTP csak az adóskonszolidációban volt érintett, de mindössze 6 milliárd forintot kapott, emellett 5 milliárd forintot kaptak számítástechnikai fejlesztésekre - sorolta Csányi.

Kapcsolódó

Bevált a tőzsdei bevezetés

Az 1990-es években indultak el a digitális banki fejlesztések, a bankkártyahasználat. 1996-ban a 32 kereskedelmi bankból már 26 külföldi tulajdonban volt. Elindultak a lakástakarékpénztárak, megengedték, hogy külföldi banki fióktelepek nyíljanak Magyarországon, és a bankok számára is engedélyezték a befektetési szolgáltatások nyújtását.

Az OTP-t nem külföldi befektetőnek adták el, hanem a tőzsdére vezették be. Ezt annak idején sokan támadták, azt jósolták, tönkre fog menni a bank, de szavai szerint Csányi Sándor hitt abban, hogy lesz a banknak elég tőkéje. Minden országnak szüksége van egy olyan bankra, amelynek a döntéseit odahaza hozzák, ez a válság egyik tanulsága - mondta a bankár.

Bírálta Medgyessyt

A Medgyessy-kormány kétszer száznapos programja óriási csapás volt az ország számára - tette hozzá a milliárdos-nagyválakozó. A laza fiskális politika egyik következménye lett a devizahitelezés elterjedése a támogatott forint lakáshitelek kiszorítása miatt. Az OTP a nagybankok közül utolsóként lépett be a devizahitelezés piacára, miután látta, hogy egy év alatt elveszítette a piaci részesedése harmadát. Csányi azt állítja: lobbizott a kormánynál, hogy ne legyen devizahitelezés, de süket fülekre talált, azzal vádolták, csak az OTP konkurenciáját akarja eltüntetni.

A magyar nagybank első embere szerint meg lehetett volna állítani a devizahitelezést, amikor pedig jócskán elterjedt, lehetett volna szigorítani a feltételeit, hogy az ügyfelek ne adósodjanak el túlzott mértékben. "Nem lehet azt feltételezni, hogy az ügyfelek megértik a banki termékeket. Nincs olyan oktatás, amely során megtanulhatnák, milyen kockázatai vannak ezeknek" - magyarázta a bankár.

A gazdasági-péntügyi válságnak meglett a tanulsága, a negatív folyamatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új vezetése fordította meg. Csányi dicsérte a vállalati hitelezést serkentő növekedési hitelprogramot (nhp) és az önfinanszírozási programot, amely során a bankok likviditását az állampapírpiac felé terelték. 2014 végén kerültek ki a devizahitelek a bankok mérlegéből, de a nyomuk nem tűnt el teljesen, az adósok fizetésképtelenségének terhét a mai napig viselik.

Nem érte meg bankba fektetni

A bankszektorra komoly terheket rótt a válság utáni időszak, a tulajdonosoknak tőkeemeléseket kellett végrehajtaniuk, ennél kisebb összeget vettek ki osztalékként. 32 év alatt a befektetők kevesebbet kerestek Magyarországon a bankokon, mintha állapapírt vettek volna. A bankszektor nem volt jó üzlet - állapította meg Csányi Sándor. 2013-tól van növekedés, a helyzetet az nhp és a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) fordította meg. A bankár büszke arra, hogy az OTP volt az első olyan európai bank, amelynek az árfolyama elérte a válság előtti szintet, sajáttőke-arányos megtérülésben pedig csak a Sberbank áll előtte.

A bankoknak a jó időkben kell megképezniük azt a tartalékot, amelyre egy válságban szüksége lehet, mert a ciklusokat a hitelintézetek nem tudják megfordítani. Csányi abban bízik, hogy fenntarthat fejlődés előtt áll a magyar gazdaság és a bankszektor is, Magyarországon van még erre tér, GDP-arányosan ugyanis alacsony a hitelpenetráció más visegrádi országokhoz képest.

A jövő a digitalizáció, a bankok állni fogják a versenyt a fintech cégekkel szemben. A szabályozásnak ugyanis meg kell felelni, az ügyfelek pedig szeretik a fiókbeli ügyintézést. A bankok sokkal többet költenek biztonságra, mint a fintech cégek. Az utóbbiak a tranzakcióknál tudnak ugyan piacot szerezni, de ha a bankok is fejlesztenek, akkor felvehetik velük a versenyt - fogalmazott optimistán Csányi Sándor.