Az OTP tavalyi éves eredményéről, ami ezúttal kiválóan alakult, sajtótájékoztatón számolt be Bencsik László vezérigazgató-helyettes. Elmondta, hogy bankcsoport közel került az ezermilliárd forintos eredményhez, piacvezető lett 5 országban a hitelek terén, regionálisan is meghatározó bankcsoporttá vált. A sikerhez döntő mértékben járult hozzá hogy a terjeszkedni kezdett és a régió sok országában jelen van, ráadásul túlnyomórészt már európai uniós, ezen belül eurózónás, vagy oda hamarosan belépő (Bulgária) országokban, és ezek már az eredmény többségét hozzák.

Egyedi tételek

2022-ről 2023-ra nagyot csökkent a negatív tételek mértéke, ami a háborúval, válsággal függ össze: ezek hatása döntően 2022-ben jelentkezett, nagyrészt egyedi tételek formájában: ez összesen 226 milliárd forint veszteséget jelentett akkor. Tavaly már 10 milliárd plusz volt a korrekciós tételek egyenlege: pozitív egyedi tételként jelentkezett az új bankok konszolidálása, illetve az eladott romániai bank hasonló tétele negatív tételként: ezek értelemszerűen nem képezik a normál működés részét, így nem fognak évente jelentkezni. 

Kapcsolódó

Ami az ukrán és az orosz bankokat illeti, ott az értékvesztést 2022-ben megképezték, ez a 226 milliárdból 114 milliárd forintot tett ki, mégpedig meglehetősen pesszimista környezetben, de 2023-ban már nem jelentkezett ebből külön tétel. Az extraprofit adó tavalyelőtt 66 milliárd forintot, tavaly 36 milliárdot tett ki, a kamatstop 33 illetve 24 milliárdot, a pénzügyi szervezetek különadója 19 illetve 24 milliárdot.

Működési eredmény

Mindazonáltal az egyedi tételektől megtisztítva is 70 százalékkal nőtt az eredmény tavaly, amiben szerepet kap az is, hogy az új szlovén és üzbég bankok nyeresége már bekerült az eredménybe. A nettó kamatmarzs csoportszinten növekedni tudott, elsősorban a külföldi bankoknál, ez persze részben megint egyszeri, hisz a tavaly jellemző kamatszint a legtöbb országban idén már vélhetően csökkenni fog.

 A csoport mérlegfőösszege elérte a 100 milliárd eurót, a külföldi bankok immár a profit 64 százalékát adják, így a magyar bank már csak kicsit több mint egyharmadát adja ennek. Mindazonáltal a magyar piacon is megőrizte a bank piacvezető szerepét: a lakossági megtakarításokból 30 százalék a részesedés, a lakossági betétekből 41,3 százalék, a személyi kölcsön folyósításokból 44,6 százalék volt tavaly. A magyar vállalatoknak nyújtott hitelek állományából 19,3 százalék a részesedés. A lakáshitelekben tavaly érthetően nagy visszaesés volt a magas kamatok miatt, de az OTP-nél kisebb volt a visszaesés, mint általában a bankszektorban.

Az extrém magyar válságkamatszint torzító hatásai

Bencsik László hangsúlyozta, hogy a rendkívül magas kamatszint igen kedvezőtlen volt a banknak. Korábban a Bubor évekig alig volt mérhető: 0,1-0,6 százalék között alakult, és akkor arra gondoltak, hogy nincs olyan válság, ahol 7-8 százalék fölé menne a kamat. Ehhez képest Európában egyedüli módon 18 százalékra nőtt az effektív jegybanki kamat, ugyanakkor az állam támogatott hitelekkel látott el sok szereplőt, így a piaci hitelezés emiatt és a magas kamatok miatt egyaránt visszaestek.

A jegybanki veszteségről gyakran mondják, hogy ez a bankoknál jelentkezik nyereségként, de erről szó sincs: az a támogatott hiteleseknél jelent meg túlnyomórészt, valamint azoknál a vállalatoknál, akik ki tudták használni a magas kamatokat és közel 18 százalékon tudták tartani betéteiket, ami persze beruházási hajlandóságukat visszafogta.

Idei év, részvényesi juttatás, részvényárfolyam

A magas környezet véget ért, illetve még folytatódik a jegybanki alapkamat csökkenése, így a piac, a működési környezet Magyarországon is normalizálódik. Ez a hitelkeresletre pozitív hatást jelenthet, a konszolidált nettó kamatmarzs az előző évi szinten alakulhat, a kockázati profil a 2023. évihez hasonló lehet. A legtöbb működési országban is javul a környezet, múlik az infláció, optimális kamatszintek alakulhatnak ki.

Kép: Economx

Az osztalékról az Igazgatóság március 20-i ülésén dönt, amit április 4-én tesz közzé a bank. A jelenlegi pénzügyi jelentés 150 milliárd forintnyi (535 forint/részvény) osztalékfizetéssel számol. A felügyeleti hatóság 60 milliárd forintnak megfelelő saját részvény visszavásárlását engedélyezte az idei évre, ez azonban még növekedhet. A részvényárfolyam a jelentés után kicsit kevesebb mint 1 százalékkal nőtt: az elmúlt egy évben azonban bő 70 százalékos emelkedés zajlott.