Az utóbbi hetekben a kánikula és az alacsony vízállás miatt annyira felmelegedett a Duna, hogy a víz hőmérséklete elérte a blokkok üzemeltetésére vonatkozó adminisztratív korlátot. Vagyis, ha tovább melegszik a folyó, le kellett volna állítani az egész erőművet. A szabályok szerint akkor kellett volna lépni, ha a Duna hőmérséklete az erőmű hűtővízének bebocsátási pontjától 500 méterre meghaladja a 30 fokot, amihez nagyon közel jártunk - írja a 444.hu.
A G7 viszont arról ír, hogy lehetett volna hivatalos mérés során is 30 fok feletti hőmérsékletet regisztrálni a Dunában, de egy jogi kiskapunak köszönhetően nem abban az időszakban mértek, amikor a legmelegebb a folyó.
Miután az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. megküldte a hivatalos mérési adatokat az Energiaklubnak, kiderült, hogy a mért csúcshőmérséklet 29,88 fok volt. Ezt az adatot azonban még az előtt rögzítették, hogy a Duna elérte volna a napon belüli legmagasabb hőmérsékletét.
Az erőműnek az előírások szerint naponta 11 és 14 óra között kell méréseket végeznie. A G7 szerint viszont az augusztusi mérések jellemzően ennek a három órának az első felében, 10:30 és 12:30 között voltak, vagyis nem akkor, amikor a Duna a legmelegebb.
A Duna a csúcshőmérsékletét - korábbi mérésekre alapozva - jellemzően délután 4 és 6 óra között éri el, így amikor dél körül 29,8 fokot mértek, akkor délután öt körül könnyen mérhettek volna akár 30,5 fokos hőmérsékletet is, aminek komoly következményei lettek volna.
A G7 idézi Vízügyi Főigazgatóság adatait is, miszerint ugyanabban a hat napban, amikor Pakson 29,8 fokot mértek, 10 kilométerrel lejjebb késő délutánra 30-30,2 fokig hevült a Duna.
A fotó forrása: Czakó Balázs/MVM Paks.