Kiemelt hangsúlyt fektet a klímasemlegesség elérésére Palkovics László technológiai és ipari miniszter, aki az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) meghívására mutatta be, hogy milyen fókuszterületei és fő céljai lesznek minisztériumának az elkövetkezendő években. Nem csak az orosz energiahordozóktól való függetlenedés a cél, hanem az is, hogy Magyarország megkerülhetetlen szereplő legyen a környező országok számára.

A környezetvédelem témakörben már most is meglehetősen jól teljesít Magyarország, hiszen világviszonylatban alapvetően alacsony a károsanyag kibocsátásunk, és már jelenleg is az Európai Unió által meghatározott Irány az 55 százalék (Fit for 55) célkitűzései előtt járunk. Eszerint a tagállamok a tagállamok 2030-ra 55 százalékos csökkentést, majd 2050-re teljes klímasemlegességet vállalnak  - mondta a miniszter.

"Nincs okunk rohanni"

Magyarország máris a 40 százalékos szint közelében jár, ezzel pedig a 13. ország vagyunk a nettó nulla kibocsátási szintre jutásért folyó versenyben. Eggyel vagyunk az Egyesült Államok előtt, de mögöttünk van többek között Lengyelország és Olaszország is. Az első öt helyet Norvégia, az Egyesült Királyság, Svédország, Dánia és Németország áll - egymás után, ebben a sorrendben.

A zöld átmenetben eddig csak a megfizethetőség és a fenntarthatóság volt az igazán fontos szempont, de a február óta tartó orosz-ukrán háború miatt, az energiafüggetlenség is meghatározó tényezővé vált. Palkovics azonban azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kívánja ezért feláldozni a zöld célokat, legfeljebb ideiglenesen.

Öröm lehet az ürömben, hogy Magyarországon nincs jelentős elérhető gáz vagy olaj tartalék, így egyébként is a megújuló energiák felé vezet az út. Elmondása szerint a napelemparkoknak bőven van elég hely, és nem kell attól tartani, hogy a termőföld kárára telepítenének, hiszen akár a vasútállomásokhoz tartozó, gyakran nagymértékben kihasználatlan üzemi területek is alkalmasak kialakításukra.

Pályafejlesztés

Elmondása szerint Magyarország még a klímánál is kiemelkedőbb helyen van közlekedési-szállítmányozási infrastruktúrák kialakításában, hiszen harmadikok vagyunk az első Luxemburg és a második Csehország mögött. Ezt nagymértékben köszönhetjük a Budapest-Belgrád vasútnak is, és elmondta, hogy a beruházás kritikusai légből kapott számok alapján ítélhetik el azt.

Vasút témába Palkovics szerint ennél lényegesen komolyabb probléma az, hogy a Duna választóvonalán csak Budapestnél lehet áthaladni. Ezt várhatóan Kecskemét magasságában fogják orvosolni, de csak jövő év elejére lesz elérhető a 2040-ig szóló tervezet. Az egyik fő célkitűzés, hogy Magyarország megkerülhetetlen központja legyen a közép-kelet-európai szállítmányozásnak.

Már 2012 óta itthoni is zajlik vasúti járműgyártás és a négy hazai buszgyár képes a modern, zöld elvárásoknak megfelelő tömegközlekedési járművek gyártására is. Fontos fegyvertény lehet az is, hogy időben kezdtük idecsábítani az akkumulátorgyártó cégeket is, és hogy a függetlenedés jegyében a védelmi, illetve egészségügyi eszközök gyártása is nagyobb figyelmet fog kapni az elkövetkező időkben.

Enyhén rögös út

A magyar gazdaság helyzetét tekintve Palkovics szerint az egyik komolyabb szépséghibánk az, hogy a magyar cégek nagy része nem elég versenyképes,

így pedig a magyar gazdaság termelékenységének 60-65 százaléka külföldi tulajdonú cégeknek köszönhető.

Szintén teljesíthetnénk jobban a high-tech szektorban; még akkor is, ha az ország iparának 70 százaléka ide köthető, ami már-már Németország adataihoz mérhető.

Ezeken a dolgokon célzottan, a Magyarországon működő üzleti szektor számára is átlátható módon próbálnak majd javítani - ígérte a miniszter, aki szerint a legnehezebb dolga Steiner Attila energetikáért felelős államtitkáré, mivel azt már neki kell majd megoldania, hogy az ország energiamixe 90 százalékban karbonsemleges lehessen.

A legnagyobb kihívást e téren a 85 százalékos orosz gázfüggőség jelenti. Az ettől való függetlenedés megnehezítheti a zöld átmenetet, de a miniszter bizakodó hangnemben beszélt a folyamatról - elképzelhető, hogy azért is, mert a hosszabb távon is megosztó Paks II. beruházásnak Szijjártó Péter külügyminiszter a felelőse. 

Palkovics szerint kész terveik és projektjeik vannak a tárolókapacitások növelésére, a bioüzemanyagok és a hidrogén hasznosítására, és emiatt úgy látja minisztériuma előtt tiszta az út, a zöld átmenet levezénylése pedig nem fog "agysebészeti" beavatkozást igényelni.