"Az édesipar tisztában van azzal, hogy a jelenlegi pálmaolajgazdálkodás fontos kérdéseket vet fel. Azzal is, hogy a tudatos fogyasztók érzékenyen vizsgálják a termékek pálmaolajtartalmát, ezért már számos gyártó vállalta, hogy csak fenntartható pálmaolajjal dolgozik: Tagjaink közül csatlakozott az RSPO szervezetéhez (Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal - Roundtable on Sustainable Palm Oil) a Cerbona, Eispro, Göteborgs, Házisweets, Ferrero, Intersnack, Mars, Mondelez, Nestlé, továbbá több más tagunk csak RSPO minősített pálmaolajat szerez be" - kezdi közleményét a Magyar Édességgyártók Szövetsége.

Az állásfoglalásukra azután volt szükség, hogy nyílt levélben szólította fel nemrég az Aldit, a Spart és a Lidlt a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE), hogy hagyjanak fel a pálmaolaj használatával. A pálmaolajat régen támadják, mivel folyamatosan irtják miatta az eső- és őserdőket, ezzel gyorsítva a klímaváltozást, de sokszor rabszolgákkal végeztetik az olaj kitermelését és sajtolását.

Kapcsolódó

A testület azt állítja, hogy az olajpálma jelenleg a leghatékonyabb adaléganyag a termékeikben, valódi alternatívája nincs. Véleményük szerint a kókuszzsír, kakaóvaj, repce-, szója- vagy napraforgóolaj miatt sokkal nagyobb környezetrombolást hajtanak végre, mert azok termesztéséhez több földterületre van szükség.

Sőt a szervezet azt is kijelentette, hogy átfogó technológia, illetve receptúra változás nélkül csak a termékek kis hányadában lehet más alapanyaggal kiváltani a pálmaolajat szerintük. Így a Magyarországon termelt repce- vagy napraforgóolajjal, esetleg vajjal sem lehet a pálmaolajat helyettesíteni az édességtermékek nagy részében. "Ezen túlmenően egészség szempontjából a pálmaolaj sok más növényi olajnál előnyösebb a fogyasztók számára. Az állati eredetű vaj például nemcsak a nagyságrendekkel nagyobb környezetterhelést jelent a pálmaolajnál, de táplálkozási szempontból a zsírprofilja is kedvezőtlenebb, továbbá a termékek gyors avasodását és megromlását idézné elő" - írják a közleményben.

Úgy vélik, hogy a gyártás átállítása más anyagra hosszú távú elköteleződést jelentene, a választott technológiáról, terményről pedig kiderülhet, hogy még károsabb. Az az álláspontjuk, hogy a pálmaolajnak jelenleg nincs reális alternatívája: "egyszerűen nincs a Földön olyan olajnövény, ami kellő mennyiségben fedezné közel 8 milliárd ember jelenleg pálmaolajból kielégített szükségletét. A túlnépesedésből adódó túlfogyasztás miatt gyakorlatilag bármely nagy mennyiségben termesztett élelmiszernövényt ki lehetne ragadni, mint a környezetet megváltoztató, a természetes élőhelyeket és fajokat visszaszorító monokultúrákat, ideértve például a gabonaféléket, kukoricát, szóját is."

Szerintük a pálmaolaj nem feltétlenül okoz erdőirtást, de ehhez a termelőknek kell gondosnak lenniük. Állítják, jelenleg az európai élelmiszeripar már 74 százalékban fenntarthatóan termelt pálmaolajat (RSPO standard) használ, miközben a világátlag csak 20 százalék. A legnagyobb pálmaolaj fogyasztók India, Kína és Indonézia - a jövő elsősorban rajtuk múlik.

Sőt, a szövetség még a migrációs kártyát is bedobja érvelésében: ha betiltják az élelmiszeripari adalékanyagot, akkor a maláj és indonéz termelők ellehetetlenülnék, ami "belső és külső migrációs nyomást okozhatna."

"Amennyiben európai szinten vagy nemzeti szinten egy EU tagországban általánosan korlátoznák a pálmaolaj felhasználását, az csak az adott régiót / országot hozná versenyhátrányba, különösen a nemzeti kkv-kat, és a környezeten sem segítene" - közölte a Magyar Édességgyártók Szövetsége.

Négy pontban összefoglalták ajánlásukat:

  • A pálmaolaj felhasználásának nemzeti szintű szabályozása esetén az iparágat a fenntartható pálmaolaj felhasználásának irányába terelni általános tiltások helyett az iparág versenyképességének megőrzése érdekében.
  • A fenntartható pálmaolaj felhasználás auditálása kb. nettó 500.000 forint/év/cég költséget jelenthet, ami a hazai tulajdonú kkv-k számára jelentős kiadás. Az édesipari kkv-k számára e célból forrás biztosítása ajánlott.
  • Magyarország, mint az Európai Unió tagja, tagságát és helyzetét felhasználva kezdeményezzen európai szintű nyomásgyakorlást (minősítés megkövetelése, importkorlátozás) azokra a felhasználó országokra, illetve gyártókra, ahol a fenntartható pálmaolaj részesedése alacsony, és az alapanyagot ellenőrizetlen forrásból szerzik be.
  • Magyarország, a kormány által meghirdetett "kifektetési startégiát" követve, építve a kiváló magyar-malajziai kapcsolatokra és a két ország közötti folyamatosan bővülő kereskedelemre, tevékenyen vegyen részt szaktudás és források kihelyezésével / tőkebefektetések ösztönzésével a fenntartható pálmaolaj termelésben Malajziában.