A februári előzetes adatok alapján 1,2 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi üzletek naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest. A forgalom bővülése alulmúlta nemcsak a piaci konszenzust, de még a legvisszafogottabb várakozásokat is, amelyeket elsősorban a feszes munkaerő-piaci helyzet és a dinamikusan növekedő reálbérek fűtöttek - hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Szerinte alacsony növekedési volumen részben betudható a tavalyi rendkívül magas bázisnak, hiszen 7,6 százalékos volt a tavaly februári naptárhatástól szűrt növekedés. Az eltérés azonban rendkívül szembetűnő, hiszen 2013 óta nem regisztráltak ilyen alacsony növekedést a kiskereskedelmi forgalmat illetően. Mindazonáltal a gyengébb adat továbbra is illeszkedik a 2016 eleje óta megfigyelt lassuló trendbe, vagyis folyamatosan mérséklődik a növekedés üteme.

Kapcsolódó

A negatív meglepetéshez az előzetes számok alapján minden egyes szektor érdemben hozzájárult: így az élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek, a nem-élelmiszer jellegű üzletek és az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma is.

Az elmúlt hónapokban többször láthattuk, hogy az élelmiszer-jellegű üzletek forgalmának növekedése elmarad a másik két kategóriától, amelyet részben a fogyasztási szerkezet változása magyarázhat, mivel előtérbe kerülhettek a tartós fogyasztási cikkek. Emellett a kiskereskedelmi termékforgalomra általánosan igaz, hogy ahogy a fogyasztás folyamatosan eltolódik a szolgáltatások irányába, egy lassabb növekedési ütem állhat be. Ahhoz, hogy ez utóbbi állítás igazságtartalmát lemérhessük, meg kell várnunk a KSH júniusi adatközlését az első negyedéves gazdasági növekedésről és azok részleteiről, így a fogyasztás alakulásáról - figyelmeztetett a közgazdász.

Búcsút inthetünk a szép számoknak?

A visszafogott emelkedésben szerepet játszik a magas bázis, tavaly februárban ugyanis több mint 7 százalékos volt a forgalombővülés. Emellett hatással lehetett a most februári alacsonyabb tempóra, hogy a múlt év szökőév volt, így a február egy nappal hosszabb volt - értékelt Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Az idei kiskereskedelmi adatokból kiderül, hogy 2010-hez képest közel 20 százalékkal nőtt a forgalom. "Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy 2010-ben még nagyon erős volt a válság hatása, azaz nyomott volt a kiskereskedelmi forgalom. Majd volt a válságnak egy második köre, ami 2012-ben negatív tartományba lökte a kiskereskedelmi forgalmat, amely 2013-ban került emelkedőre" - mondta Németh Dávid. A kiskereskedelmi forgalom tavaly haladta meg először a 2006-os szintet.

A szakember szerint bár a kiskereskedelem növekedésben van, nincs kiugró bővülés. Annak ellenére, hogy a nettó reálbérek folyamatosan emelkednek. Az is látszik, hogy a fizetések emelkedése miatt a lakosság vásárlóereje nő, de egyelőre ez nem elsősorban a kiskereskedelemben csapódik le. Ebből a szempontból a legfontosabb kérdés, hogyan alakul a lakossági fogyasztás összetétele az idén. A háztartások ugyanis a magasabb jövedelmükből például megtakaríthatnak vagy szolgáltatásokat vásárolhatnak vagy akár külföldi utazásra is költhetik a többletet.

A jelenlegi kilátások alapján Németh Dávid úgy látja, ha következő egy-két hónapban nem látunk érdemi gyorsulást, akkor el kell búcsúznunk a tavalyi közel 5 százalékos dinamikától, így akár 3 százalékra lassulhat a bővülés üteme.

Inkább gyűjtögetnek az emberek

A gyenge kiskereskedelmi forgalom mellett a háztartások valószínűleg kiemelkedő mértékben növelhették megtakarításaikat, ami a lakossági állampapírok állományának látványos növekedése is tükröz - kommentált Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az idén várhatóan 7,5 százalékkal emelkedő reálbérek, a 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése a következő hónapokban újra gyorsíthatja a kiskereskedelmi forgalom bővülési ütemét, így idén 4-4,5 százalékos növekedésre számítunk a kiskereskedelemben. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani.

A kiskereskedelmi forgalom növekedésének lassulása azért is meglepő, mert a gyors ütemű béremelkedés és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalmi mutatók azt sugallták, hogy idén is lendületesen bővülhet a volumen - mondta Ürmössy Gergely, az Erste bank vezető makrogazdasági elemzője. Becslése szerint 3,4 százalékkal nőhet a magyar GDP 2017-ben, amelynek gerincét a háztartások bővülő fogyasztása adhatja. Azonban ha tartóssá válik a februárban látott folyamat, az lefelé mutató kockázatot jelent a növekedési előrejelzésükre.