Bár kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) bevezetése növelte a vállalkozási hajlandóságot, könnyítette az új vállalkozások indítását, garantálni kell, módosítani kell az adónem előírásain, hogy ne lehessen a munkaviszonyok visszaélésszerű kiváltására felhasználni - fogalmazott Parragh László MKIK-elnök a napilapnak.
A szigorítás a kamara szerint 2021. január 1-től kezdődhet. A tervek szerint a katás vállalkozásnak és üzletfelének adatot kell szolgáltatnia akkor, ha egymás közötti ügyleteik egy évben meghaladják a hárommillió forintot.
Jelenleg is van ilyen szabály, az értékhatár most egymillió forint, ám a az MKIK nemcsak az összeget emelné meg, de ki is egészítené azzal, hogy a hárommillió forint feletti rész után akár negyvenszázaléknyi adót kellene leróni.
A pluszterhet nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni, ezzel eltűnne az adóelőny, s megakadályozható lenne, hogy a munkaadók munkaviszony helyett katás vállalkozóként - lényegében színlelt szerződéssel - alkalmazzák dolgozóikat.
Emellett a kamara a katát sávossá alakítaná: hatmillió forint árbevételig ötvenezer, afelett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke - tette hozzá Parragh László. Továbbá az adóhivatal célzott és gyakoribb ellenőrzéseket folytathatna azon vállalkozónál, ahol nagy valószínűséggel felmerül a munkaviszonyok visszaélésszerű átminősítése.