Alaposan megváltoztatta a magyar lakosság fizetési szokásait a koronavírus-járvány. Az első negyedéves pénzforgalmi adatok szerint az ügyfelek racionalizálták például a banki kapcsolataikat: csaknem 32 ezer bankszámlát szüntettek meg, ebből több mint 27 ezer lakossági számla volt, így március végére 10,43 millió bankszámla maradt a hazai bankoknál. Az elsődleges bankszámlák száma 35 ezerrel csökkent, és 6,2 millió alá került.

A bankkártyák száma azonban ennek ellenére nőtt, és a negyedév végére, nem is kevéssel, 185 ezerrel, így megközelítette a 9,6 milliót. A fizetési kártyákon belül továbbra is a betéti kártyák a meghatározóak, arányuk kis mértékű növekedést követően 2020 első negyedévének végén megközelítette a 87 százalékot. Az érintőkártyák száma is tovább emelkedett, a közel 247 ezer darabos bővülés következtében számuk megközelítette a 8,3 milliót, ami 3,1 százalékos növekedés 2019 végéhez képest, arányuk pedig az összes fizetési kártyán belül meghaladta a 86 százalékot.

Kapcsolódó

Sorban nyíltak a webáruházak

A fizikai kereskedőknél lévő elfogadóhelyek száma ennél lassabban nőtt. A kártyás vásárlást lehetővé tévő helyek száma 115 ezer, a termináloké pedig a 148 ezer volt márciusban az MNB adatai szerint. Azt viszont a jegybank is elismeri, hogy ennél valószínűleg több helyen lehet kártyával fizetni, mivel egyre szélesebb körben nyújtanak külföldi pénzügyi cégek határon átnyúlóan fizetésikártya-elfogadói szolgáltatást és üzemeltetnek Magyarországon POS terminálokat.

A kártya fizikai jelenlétét nem igénylő internetes elfogadóhelyek száma 8 százalékkal nőtt, és meghaladta a 14 ezret, amihez nagymértékben hozzájárulhatott a koronavírus-járvány hatására a különböző házhozszállítási szolgáltatások gyors térnyerése.

Abban is szerepet játszhatott a járvány, hogy 2020 első negyedévében is folytatódott a fizetési kártyás vásárlási forgalom bővülése. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön 1754 milliárd forintot meghaladó összértékben lebonyolított mintegy 228 millió vásárlási tranzakció darabszámban 13, értékben pedig 23 százalékos növekedést jelentett 2019 első negyedévéhez képest.

Bár március második felében már nem nagyon lehetett külföldre utazni, jelentős bővülés történt a megelőző év azonos időszakához viszonyítva a hazai kibocsátású kártyák külföldi használata tekintetében is, a darabszámban 16, értékben pedig 26 százalékos növekedés következtében a lebonyolított vásárlási tranzakciók száma megközelítette a 23 milliót darabot, értéke pedig a 280 milliárd forintot.

Internetes rendelésre állt át a lakosság

A forgalom alakulásával kapcsolatban ugyanakkor megfigyelhető, hogy a koronavírus-járvány hatására gyorsan terjedő házhozszállítási szolgáltatásoknak, illetve ehhez kapcsolódóan a tudatos fogyasztói magatartásnak is köszönhetően jelentős mértékben bővültek az internetes vásárlások.

Míg a hazai fizikai kereskedőknél lebonyolított tranzakciók száma 10, értéke pedig 18 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami némi lassulást jelez a korábbi időszakokhoz viszonyítva, és kapcsolatban állhat a járvány márciusi kitörésének negatív gazdasági hatásaival, ugyanakkor az internetes vásárlások esetében az adatok kiugró, számban 38, értékben pedig 50 százalékos bővülést jeleznek.

Külföldi viszonylatban még markánsabb a különbség, ami részben a határokon átnyúló utazások visszaeséséhez, illetve korlátozásához köthető. Külföldön a hagyományos, fizikai kereskedőknél lebonyolított tranzakciók száma még nőtt ugyan egy kevéssé éves összevetésben, az értékük azonban már több mint 2 százalékkal esett. A külföldi internetes vásárlásokra viszont nem hatott a koronavírus, ezek darabszáma 19, értéke pedig 38 százalékkal nőtt.

Mindezek eredményeként az online vásárlási tranzakciók száma az összes vásárlási tranzakción belül már meghaladta a 17, értéke pedig a 27 százalékot. Ha fizikai kereskedőnél terminált használtak az ügyfelek, akkor 93 százalékban érintéses tranzakciót bonyolítottak le.

Készpénzből is több kellett

A hazai fizetési kártyás belföldi készpénzfelvételek száma több mint 4 százalékkal csökkent, az értéke azonban 8 százalékot meghaladó mértékben növekedett. Ennek eredményeként az egy tranzakcióra jutó érték több, mint 13 százalékos emelkedést követően megközelítette a 87 ezer forintot.

Az egyedi forint átutalások száma 2019 első negyedévéhez képest közel 3 százalékkal emelkedett, és megközelítette a 66 milliót. Az átutalások értéke esetében jelentősebb, közel 12 százalékos emelkedés történt, amihez hozzájárulhatott az azonnali fizetési rendszer 2020. március 2-i indulása is. Ennek hatására az egyedi forint átutalások értéke meghaladta a 172 ezer milliárd forintot. A csoportos beszedések száma az előző év azonos időszakához képest közel 1 százalékkal emelkedett meghaladva a 19 milliót, értékük pedig 2 százalékot meghaladó bővülést követően kevéssel 249 milliárd forint lett.

Kevesebb a visszaélés

Örömteli hír, hogy a kártyás csalások száma csökken. Tavaly az utolsó negyedévében a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések száma közel 29 százalékos visszaesés eredményeként 15 ezer alatt maradt, a visszaéléssel okozott kár értéke pedig 45 százalékkal 280 millió forintra csökkent.

Ugyanakkor továbbra is jellemző, hogy a visszaélések elsősorban a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, főként internetes vásárlási tranzakciókat érintik, a bankkártyás csalások kilenctizede így történik meg. A fogyasztók kárát általában megtérítik a bankok. A 280 milliós kárból csak 34 milliót viseltek a kártyabirtokosok.

A kereskedők már nem ennyire szerencsések. Az elfogadói oldalon mind a visszaélések száma, mind az okozott kár értéke jelentősen nőtt az előző év azonos időszakához képest. A visszaélések száma 147 százalékkal 3000 darabra, az okozott kár értéke pedig 57 százalékkal 131 millió forintra nőtt. Az MNB szerinte azonban a kártyás visszaélések teljes forgalomhoz viszonyított aránya továbbra is elhanyagolható mértékű.

Az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett egyéb sikeres visszaélések esetében is hasonlóan csekély mértékű arányokról beszélhetünk, ugyanakkor számuk és értékük is megnőtt a korábbi időszakokhoz képest. 57 darab sikeres visszaélés történt 2020 első negyedévében, amelyek értéke 261 millió forint volt.

Nőtt a bankok bevétele

A bankok jól jártak az elektronikus fizetési megoldások terjedésével. A pénzügyi intézményeknek 141 milliárd forint bevétele származott pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásából az első negyedévben, ami közel 6 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest.

A legnagyobb bevételt továbbra is az átutalások hozzák, csaknem minden negyedik forint ebből jön. A kártyahasználat fokozódása is szépen hoz a konyhára, ugyanis fizetési kártya elfogadásból származó bevételei közel 23 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához képest és megközelítették a 13 milliárd forintot.

A bankközi elszámolásokat végző Giro forgalma is megugrott az első három hónapban. Ez egyrészt az egyedi átutalási megbízás forgalmának bővülésére, másrészt az azonnali elszámolás indulására vezethető vissza. 2020 első negyedévében mintegy 82 millió darab tranzakciót számoltak el 32 ezer milliárd forint értékben, ebből az azonnali elszámolásban a 2020. március 2-i indulástól számított első hónapban összesen 9,7 millió darab tranzakció teljesült, mintegy 1,4 ezer milliárd forint értékben.