A mesterséges intelligenciát és a Big Datát is beveti a pénzmosás ellen a jövőben az OTP Bank. A hitelintézet most jelentett e, hogy informatika és bankbiztonsági igazgatósága és a Délkelet-európai Rendészeti Központ (SELEC) együttműködési megállapodást írtak alá erről, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a szervezett bűnözés speciális területe, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelemben.

Az OTP hét olyan országban van jelen leánybankjaival, amelyben a SELEC is tevékenykedik, a SELEC tagországai: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Észak-Macedónia, Moldávia, Montenegró, Románia, Szerbia, Törökország, Magyarország, ezek közül az OTP jelenleg Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában, Törökországban és a Görögországban nem rendelkezik leánycégekkel.

Kapcsolódó

Nyolc banknál voltak gondok

Az OTP is az egyike volt annak a féltucat magyarországi banknak, amelyek fennakadtak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) témavizsgálatán, és bírságot kaptak, mivel a felügyelet hiányosságokat tapasztalt a a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos gyakorlatában. A vezető hazai hitelintézet még viszonylag kis összegű bírsággal megúszta: 11 millió forintos büntetést kellett fizetnie. Ennél kevesebbet, 7 milliós büntetést kapott a K&H, a többi banknál vastagabban fogott a felügyelet ceruzája. A Sberbank és az Erste egyenként 19 milliós, az UniCredit 20 milliós, míg a Magnet Bank 48,2 millió forintos bírságot kaptak.

Valamivel később, még a nyár folyamán két újabb hitelintézet, a CIB és a Raiffeisen is fennakadt az MNB vizsgálatán. A felügyelet CIB Banknak 9,625 millió, a Raiffeisen Bank számára pedig 20 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, s (a jogsértések típusától függően) 90-105 napos határidővel kötelezte a bankokat a hiányosság kijavítására és az arról való írásbeli rendkívüli adatszolgáltatásra a jegybank számára.

A bírságösszegek meghatározásakor súlyosító körülménynek számítottak a témával kapcsolatos rendszerszintű, súlyos és ismétlődő hiányosságok. Enyhítő körülményként értékelte az MNB, ha az adott hitelintézet a vizsgálat során már intézkedéseket hozott a jogszabálysértés kiküszöbölésére. Többnyire azt kifogásolta a jegybank, hogy az intézmények nem vagy késve jelentettek be gyanús eseteket, vagy nem szűrték megfelelő hatékonysággal a 10 millió forint fölötti tranzakciókat, például azért, mert az informatikai rendszerük vagy a felső ellenőrzésük nem volt elég erős.

Aprópénz a magyar bírság

Az idén eddig mindenesetre több mint 130 millió forintnyi büntetést rótt ki a jegybank pénzmosással kapcsolatos hiányosságok miatt. Ez az összeg eltörpül ahhoz képest, ami nemzetközi gyakorlatban megszokott. A pénzmosási ügyekbe keveredett Westpac egy hete jelentette be, hogy hajlandó befizetni Ausztrália történetének legnagyobb, 1,3 milliárd amerikai dolláros bírságát, miután megállapodott a hatóságokkal. Más nemzetközi hitelintézeteknél is a milliárd dolláros nagyságrend az, amivel ilyen botrányok után számolni kell. Az HSBC például 1,9 milliárd dollárnyi büntetésben állapodott meg a hatóságokkal.

Az is borítékolható, hogy a néhány hete kipattant nagyszabású botrányban érintett bankcsoportok is gigantikus bírságokkal számolhatnak majd. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumához tartózó pénzügyi bűncselekmények megelőzésére létrehozott hálózatból (FinCEN) mintegy 2100, gyanús tevékenységről szóló úgynevezett SARs jelentés szivárgott ki. Az információt a BuzzFeed szerezte meg, s adta tovább az oknyomozó újságírók nemzetközi hálózatának (ICIJ).

Az ICIJ összesítése szerint a dokumentumok 1999 és 2017 végrehajtott tranzakciókról tartalmaznak adatokat, ezek összértéke elérte a kétezer milliárd dollárt. Ezeket az ügyleteket a bankok és pénzintézetek megfelelő osztályai gyanúsnak minősítették. Ha a SARs jelentésben szerepel egy tranzakció, az nem jelenti feltétlenül, hogy illegális az adott tranzakció vagy az abban szereplő pénz, az ICIJ szerint pedig a kiszivárgott dokumentumok csak egy kis hányadát jelentik a FinCEN-hez befolyt jelentéseknek. Az aktákban öt nagy nemzetközi bank neve tűnt fel a leggyakrabban, ezek a HSBC, a JPMorgan, a Deutsche Bank, a Standard Chartered és a Bank of New York Mellon voltak, ezek árfolyama - illetve világszerte az egész bankszektoré - hatalmasat zuhant a botrány kipattanása után.

Magyar bankok a nemzetközi listán

A kiszivárgott jelentésekben magyarországi bankokon keresztül végrehajtott tranzakciók is szerepelnek. A SELEC-kel most megállapodást kötött OTP nincs köztük, de történtek gyanús tranzakciók az akták szerint a Raiffeisennél, az UniCreditnél, a Magnetnál és a K&H-nál is. Összesen 63 gyanús magyarországi bankokon keresztül lebonyolított tranzakciót találtak, ebből a legtöbb az UniCreditnél volt, ahonnan 35 ügylet során több mint 6 millió dollárnyi gyanús pénz ment ki.

Gyanús pénzmozgások magyarországi bankoknál
BankTranzakciók számaKimenő összeg (USD)Befolyt összeg (USD)
Raiffeisen22650 0691 100 000
K&H30218 800
UniCredit356 025 1000
Magnet30847 990
Forrás: ICIJ

22 tranzakciót hajtottak végre a magyar Raiffeisenen keresztül, amely bekerült a jelentésekbe, ottani számlákról 650 ezer dollár távozott, és több mint 1,1 millió dollár érkezett be. A K&H-ba három gyanús tranzakció során csaknem 220 ezer, a Magnetba szintén három tranzakció során majdnem 848 ezer dollár folyt be. Ezek az ügyletek 1999 és 2017 között történtek meg, a pénz pedig Magyarországról egyebek között az Egyesült Államokba, Tanzániába, Ciprusra, Oroszországba vagy Indiába került. Magyarországra ciprusi és monacói bankokból érkeztek gyanús átutalások.

Az MNB vizsgálata, amely során kiszabta a hat hazai hitelintézetre a bírságokat, időben éppen elkerülte a kiszivárgott jelentésben lévő tranzakciókat, hiszen a felügyelet ennek során 2018 elejétől vizsgálta a hazai bankokat. Az MNB a Napi.hu-nak küldött válaszában le is szögezte, hogy "a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013-ban vette át a hazai pénzügyi rendszer felügyelési feladatait, miközben a kérdésben szereplő tranzakciók alapvetően korábbi időszakokra esnek".

A Magnet már korábban is megbukott

A két évvel ezelőtt indított témavizsgálat előtt, a FinCEN-akták időszakában is voltak pénzmosással kapcsolatos botrányok Magyarországon. Az egyik legismertebb ezek közül a Magnet Bankhoz köthető, amelynél az MNB Bissau-guineai útlevelekkel megnyitott számlák kapcsán folytatott célvizsgálatot a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi előírások betartására vonatkozóan 2014-ben.

A célvizsgálat számos hiányosságot állapított meg a banknál, amely nem szűrte meg megfelelő szigorúsággal a csalásokat, nem ellenőrizte elég körültekintően a nemzetközi szankciós listák alapján az átutalásokat. Ugyancsak hiányos és hibás volt a vizsgált időszakban a tényleges tulajdonosi nyilatkozatok tartalma, így azok a számlanyitások során nem voltak teljes körűen alkalmasak az ügyfél-azonosításhoz szükséges, a jogszabályban előírt adatfelvételre.

A Bissau-guineai útlevelek felhasználásával történt számlanyitások esetében a MagNet Bank több ponton megsértette a pénzmosás elleni törvény azon előírásait, amelyek az ügyfél-azonosításra, illetve a személyazonosság igazolására vonatkoznak. Az MNB végül 19 millió forint bírságot szabott ki a hitelintézetre.