A kereskedőnél ellenőrzést tart a vámhatóság, szeszes italokat foglal le, azok egy részét meg is semmisíti, a kereskedőt pedig megbírságolja - ezzel indul a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset.
Az ügy a bíróságon folytatódik és kiderül, hogy a hatóság jogszabályt sértett. A lefoglalt árut visszakapja a kereskedő és kap 603 ezer forintot a megsemmisített áru ellenértékeként, további 1,2 millió forintot pedig késedelmi kamatként.
A kereskedő kártérítési igényét 2009 májusában elutasította a bíróság, majd az illető 2014 márciusában levélben kérte a hatóság vezetőjétől a remélt 15 millió forint kártérítést. Miután a hatóság a kérését nem méltányolta, újra bírósághoz fordult, de ez már 2015 áprilisában történt. Itt is ragaszkodott a 15 millióhoz, ebből 10 milliót jelölt meg vagyoni kárnak, 5 milliót pedig nem vagyoni kárként kívánt megkapni.
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetét, mivel az ötéves elévülési idő lejárt. A vita azon folyt, hogy a hatóság vezetőjének írt levél megszakította-e az elévülést - mivel akkor még éppen nem járt le az öt év -, vagy pedig az nem történt meg. A bíróság szerint a levél "nem volt olyan jogi tény", amely megszakította volna az elévülést, csak a bírósághoz beadott keresetlevél alkalmas erre, de az meg már túl volt az öt éven.
A másodfokú bíróság, majd a felülvizsgálatot végző Kúria is helyben hagyta az ítéletet.