Jövőre is többmilliárdos terhet jelenhet a költségvetésnek a Magyar Posta egyetemes szolgáltatói létéből fakadó méltánytalan többletterheinek kompenzálása - derül ki a kormány által a parlamentnek benyújtott 2020-as költségvetési törvénytervezetből. Egészen pontosan 4,8 milliárd forintot szán erre a célra a 2020-as büdzsé. Ez nem véletlen, hiszen uniós szabályok szerint az állami támogatás nem haladhatja meg a 15 millió euró (5 milliárd forint) éves összeget - ez a szint, amíg a bejelentési követelmény megkerülésével hajtható végre a támogatás.
Egyetemes szolgáltatóként az állami óriásnak ott is kötelező például postahivatalt fenntartani, ahol az piaci körülmények között veszteséges lenne. Az ily módon keletkező évi több milliárd forintos terhet a költségvetésből kompenzálják. A magyar állam a Magyar Posta Zrt.-nek méltánytalan többletteher jogcímen mintegy 13,4 milliárd forintot utalt át 2014 és 2017 között.
"2013 óta évente számszerűsítik az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség miatti többletköltséget, azaz azt a költséget, amelyet a piac nem fizet meg. A szabályozást azt hívta életre, hogy világszerte csökken a hagyományos postai szolgáltatások iránt az igény és az egyetemes szolgáltatónak nincs lehetősége arra, hogy a kereslethez rugalmasan igazítsa a hálózatát, a nyitvatartását, az árait, egyszóval a szolgáltatásnyújtás paramétereit" - válaszolta korábban a témában lapunknak a Magyar Posta.
Az eredeti tervek szerint az állami vállalatot a liberalizált piacra beengedett új cégek hozzájárulásaiból segítenék. Ilyen új szereplő azonban csak egy van, és a City Mail is leginkább csak a veszteséget termeli: 2013 óta összesen már mintegy 300 millió forint veszteséget termelt, ebből 72,5 millió forint 2017-ben jött össze.A Magyar Posta viszont az állami támogatásnak és a folyamatos áremeléseknek is köszönhetően nyereséges, beszámolója szerint 497 millió forint nyereséggel zárták a 2018-asévet és a társaság árbevétele is gyarapodott: a 2017-es 189 milliárd forintról 200,8 milliárd forintra. Pedig 2018-ban csak 572 millió belföldi levelet kézbesítettek, amely nagyjából 5 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Közben pedig tavasszal folyamatosan rúgták ki az embereket a cégtől.