Olyan gyümölcsdrágulást mértek, ami a magyarokat elég rosszul érintette

Az idei év minden szempontból kedvezőtlen volt a hazai gyümölcstermésnek, miközben a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet miatt anyagilag is nehezebb helyzetbe kerültek a magyarok. A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss felmérés azt is mutatja, hogy az emberek fele már kevesebb gyümölcsöt tudott csak vásárolni, de vannak azért kivételek.

A klímaváltozás, a növekvő munkaerőköltségek és a csökkenő uniós támogatások miatt búcsút mondhatunk az olcsó gyümölcsök korszakának Magyarországon. Az időjárási körülmények átalakulásának hatását már az idei évben is érezhetjük: a késő tavaszi fagyok, az áprilisi aszály, majd a csapadékos nyárelő miatt a hazai gyümölcstermés átlagosan 50-80 százaléka odaveszett. A szakemberek szerint pedig hiába lenne jobb jövőre a hozam, mivel a másik két említett tényező negatív hatásait már nem tudják kiegyensúlyozni.

Vége az olcsó friss gyümölcs korszakának! - írta le a helyzetet Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó egy nem régi interjújában. Azt jósolja, hogy az eper, a málna, a ribizli, az őszi, a kajszibarack, a cseresznye, a meggy fogyasztói ára a szedési szezon végén is magas lesz, részben azért, mert egyre drágább az élőmunka, részben azért, mert egyáltalán nem lesz elegendő kézi erő a szedésre. Ráadásul a mára több gyümölcsfajtából is vezető termelővé előlépett Lengyelországban is vége az olcsó ukrán vendégmunkás korszaknak, így az import gyümölcs is magas áron fog érkezni.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Kósa Lajos ráérzett a magyar néplélekre - változást akarnak a kocsmákban

Az idei év ebből a szempontból egy próbaidőszaknak is tehető, ezért a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss felmérés arra kereste a választ, hogy a drágulás miatt mennyire esett vissza a magyarok lelkesedése, hogy gyümölcsöt vásároljanak.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a magyarok fele azt mondja, hogy kevesebb gyümölcsöt vásárolt idén, mint a korábbi években, 23 százalék azt állítja, hogy többet, míg a kitöltők negyede nagyjából ugyanannyit vásárolt korábban is, mint most. A magyarok mindössze két százaléka az, aki nem vásárol gyümölcsöt a boltokban.

Idén az előző évekhez képest a terményekből a férfiak vásároltak többet a saját bevallásuk szerint: 28 százalékuk válaszolt így, míg a nőknél ez az arány csak 19 százalék. A nemek tekintetében a kérdésben nem igazán van különbség, 50-50 százalék vallja, hogy nem vásárolt ugyanannyi gyümölcsöt, de körülbelül ugyanannyit a nőknél vettek többen (28 százalék).

A különböző korcsoportok vásárlási lehetőségei vizsgálva már az látszik, hogy az idősek (a 60 év felettiek) 53 százaléka állítja, hogy csak kevesebb gyümölcsöt tudott vásárolni az előző évekhez képest, náluk a legmagasabb azok aránya is, akik egyáltalán nem vásárolnak ilyesmit, igaz, az is csak elenyésző 3 százalék. Több gyümölcsöt leginkább a 40-59 közöttiek tudtak vásárolni, de közöttük is pusztán 25 százalék ez az arány. A 18-39 éveseknél a legkisebb azok száma, akik nem vettek a korábbi évekhez hasonló mennyiségű gyümölcsöt: 47 százalékukra igaz ez az állítás, így náluk egy gyenge 51 százalékos az az arány, amelyiknek nem kellett lemondani a friss terményekről, esetleg még többet is vásárolhattak belőlük az idén.

A leginkább az alapfokú végzettségűek veszítettek a gyümölcsök drágulásán, rosszabb hozzáférhetőségén: 53 százalékuk mondta azt, hogy ő nem tudott annyit venni, mint korábban. Azok között, akik körülbelül ugyanannyit tudtak vásárolni, mint az előző években, a középfokú végzettségűek aránya a legmagasabb, igaz, az is csak 28 százalékos. A felsőfokú iskolai képesítéssel bírók 29 százaléka pedig állítja, hogy több gyümölcsöt vehetett.

A megyeszékhelyeken élők azok, akik többet tudtak vásárolni a friss terményekből: náluk kicsit több mint a válaszolók egyharmadára igaz ez az állítás. A budapestiek körében vannak a legtöbben (56 százalékuk), akik kevesebbet vettek, de őket követik a községben lakók, akiknek 54 százaléka járt hasonlóan. A városokban 37 százaléka az embereknek állítása szerint körülbelül ugyanannyi gyümölcsöt tudott vásárolni most, mint korábban, ami a legmagasabb az ilyen szempontból vizsgált csoportok között. A legizgalmasabb, hogy a falubeliek 5 százaléka egyáltalán nem vesz gyümölcsöt a saját bevallása szerint.