A törvényjavaslat hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira Kft. által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél ezzel kapcsolatban az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy az ügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesítették-e - olvasható a tízoldalas javaslatban.

Az indoklás szerint az indítvány egy követeléskezelő, kárrendező alap felállításáról rendelkezik, amely - a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt - 30 millió forintig kielégíti az ügyfelek igényeit. Ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez egy egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban az ügyfelek reálisan juthatnának.

Kapcsolódó

A cél a Quaestor vállalatcsoport kötvénykibocsátásával érintett befektetők helyzetének rendezése. A Quaestor vállalatcsoport jogszabálysértő és részben nem valós kötvénykibocsátása mintegy 32 000 befektető számára tette bizonytalanná korábbi befektetéseik megtérülését. A csoport által elkövetett visszaélésekhez számos egyedi - a pénzpiacon tapasztalható más anomáliáktól eltérő - jellegzetesség kapcsolódik - emelik ki az indoklásban.

Ahogy a portfolio.hu megjegyzi: a politikai döntés úgy tűnik, megszületett. Eszerint hiába fektetették be pénzüket a Beva-védelem hiányának tudatában az ügyfelek, az ő kockázatukat és a Quaestor vezetőinek bűneit most a tisztességes pénzügyi szektorral, és rajta keresztül az ügyfelekkel fizettetik meg, akár 10 éven keresztül. A tényleges pénzügyi hátrány mértéke nagyban függ attól, mekkora összeg térül majd meg a Quaestor felszámolásából, és mit tartalmaz majd az adóleírásról szóló törvény. Utóbbi egyébként azt sejteti, hogy az adófizetőknek is pénzbe kerül ez a szomorú ügy.

A kötvények kibocsátására és forgalomba hozatalára egyrészt kizárólag a cégcsoport javára, annak finanszírozására került sor, másrészt ez a tevékenység több szempontból is hasonlít a betétgyűjtésre. Az ügyfelek pénzt helyeztek el a vállalatcsoport tagjainál, amelyekért értékpapírt kaptak. Ezen értékpapírok egy jelentős részéről utóbb kiderült, hogy fiktív, vagyis tényleges értékpapír-kibocsátás nem történt. Ettől függetlenül azonban a kötvényeket forgalmazó társaság, valamint a készpénzt adó ügyfél között polgári jogi jogviszony jött létre. Ez részben a kölcsönszerződés, részben pedig a betétszerződés jellegzetességeit mutatja, hiszen az ügyfél kamat ellenében adta a pénzt a vállalatcsoport érintett tagjának.

A külön törvény megalkotására az előterjesztő szerint azért is szükség van, mert a károsultak nagy számára tekintettel az egyedi igényérvényesítés rendkívüli nehézségekkel járna. A bíróságok számára jelentős kihívást jelentene, ha a károsultak egyenként érvényesítenék igényüket.

Az alap kárrendezése a Beva által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg a Quaestor Financial Hrurira Kft., illetve a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tagjaival szemben fennálló követelések összegét, legfeljebb azonban a Beva által fizetett kártalanítással együtt a harmincmillió forintot. A harmincmillió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni.

A törvényjavaslat szerint a kárrendezést kérelmezni kell. A kérelem benyújtásakor a jogosultnak igazolnia kell az értékpapír-számláján nyilvántartott kötvények mennyiségét, a követelés összegét. A kérelmet az alap által rendszeresített űrlapon, az alap kárrendezési szabályzatában meghatározott módon és helyen, vagy a kijelölt kormányablakon keresztül nyújthatják be. Ha a kérelmet a kormányablakon keresztül adják be, azt az alap részére haladéktalanul továbbítani kell.

A kérelmeket 2015. május 6. és 2015. június 5. között nyújthatják be a károsultak, a beadási határidő jogvesztő.