A Fővárosi Főügyészség az eljárás jelentős elhúzódásának elkerülése érdekében indítványt tett a büntetőjogi felelősségre vonást érdemben nem érintő ügyrészek megszüntetésére, a büntetőeljárási törvény rendelkezése alapján - adta hírül a Fővárosi Főügyészség.
A törvény szerint ugyanis a bíróság az eljárást megszünteti olyan ügyben, illetve ügyrészben, amely olyan bűncselekmény miatt folyik, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.
A rendelkezés célja a büntetőeljárás egyszerűsítése, ezáltal az eljárás gyorsításának elősegítése, mindemellett a pergazdaságosságot is szolgálja, mivel a megszüntetéssel érintett bűncselekmény miatt nem kell bizonyítási eljárást lefolytatni.
Sokak kára megtérült
A Quaestor-ügyben eddig lefolytatott bizonyítási eljárás alapján egyértelmű, hogy az 50 millió forint alatti kárt okozó bűncselekményeket érintő bizonyítás a továbbiakban jelentős időt venne igénybe.
A vádemelés óta eltelt időben a bűncselekményekben érintett sértettek döntő többségének (84 százalék) a büntetőeljárásban figyelembe vehető kára részben vagy teljes egészben megtérült.
E cselekményeknél a meg nem térült kár összege a teljes vád tárgyává tett mintegy 72 milliárd forintos elkövetési érték 0,3 százaléka - olvasható a közleményben.
Így a Quaestor-ügy vádiratának 4. vádpontjában írt bűncselekményeknek a vád tárgyává tett további, jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmények mellett, a terheltek felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége. Erre tekintettel, a Fővárosi Főügyészség szerint ezen ügyekben a büntetőeljárás megszüntetésének van helye, ezért erre tett indítványt, az eljárás észszerű időn belül történő befejezése érdekében. Az eljárás részleges megszüntetése – bűnösség kimondás esetén – a büntetéskiszabási elvekre figyelemmel, érdemben nem befolyásolja a kiszabandó büntetés mértékét.
Az indítványról a Fővárosi Törvényszék dönt.
A Quaestor-ügy 2015. márciusban pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van.
Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. A bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki. A Quaestor-cégcsoport mintegy félszáz gazdasági társaságból állt.